Kivonják a nukleáris rakétákat az NDK-ból és Csehszlovákiából
2004. szeptember 13. 12:06
A Szovjetunió a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták teljes leépítéséről szóló szerződés (INF-szerződés) ratifikálása előtt megkezdte a szerződésbe tartozó fegyverrendszerek kivonását az NDK-ból és Csehszlovákiából. Az 1987. december 8-án Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető által aláírt szerződés - a két szuperhatalom közötti első igazi leszerelési megállapodás - szerint valamennyi 500 és 5000 kilométeres hatótávolságú fegyverrendszert meg kell semmisíteni; szovjet oldalon ez 1500, amerikai oldalon 500 atomrakétát érint. A Szovjetunió jóval a meghatározott időpont előtt elkezdte SS-10 és SS-23 rendszereinek (900-1000 km-ig terjedő hatótávolságú rakéták) kivonását az NDK déli részében fekvő Bischofswerdából és az NDK északi részén fekvő Warenból, valamint Csehszlovákiából. 1988 áprilisáig befejeződik az akció. A rakéták telepítésére 1984-ben került sor, válaszként a NATO kettős határozatának végrehajtására: 1983 őszén kezdte meg az USA Pershing-2 közepes hatótávolságú rakéták, valamint cirkáló-rakéták (Cruise Missiles) telepítését különböző nyugat-európai államokba; többek között 120 db Pershing-rakétát telepítettek a szövetségi köztársaság területére. Az INF-szerződés keretébe tartoznak további szovjet fegyverek, így az SS-4 és SS-20 fegyverrendszerek, amelyek telepítésére a Szovjetunió területén már a hetvenes években, illetve a nyolcvanas évek elején sor került. Tizenhárom éven keresztül 200-200 fegyverszakértő fogja az ellenfél területén a fegyverek megsemmisítését ellenőrizni. Az INF-szerződés washingtoni ratifikálását a szenátus a júniusi moszkvai újabb Reagan-Gorbacsov találkozóra időzítette, amihez mindkét fél nagy reményeket fűzött.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
- Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”
- Igazi fenegyerek volt a középkor egyik utolsó költője, François Villon
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Megszentelt földön végzett riválisával a skót szabadságharcos
- A Moldva sodorta el a mártír Nepomuki Szent Jánost
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap