10 tény a középkori udvari bolondokról

2022. február 26. 19:40 Múlt-kor

Tréfát űzhettek az uralkodóból, a rossz híreket humoros performanszokban közölték, és ha szükség volt rá, még a frontvonalban is a morál javításán fáradoztak. Az udvari bolondok élete felett állandóan ott lebegett Damoklész kardja, egy félresikerült mozdulat, és az örömittas pillanatoknak máris vége szakadt.

Korábban

1. Egy 12. századi angol forrás csak „együgyűként” említi a királyi udvar hivatásos szórakoztatóját, az udvari bolondot.

2. Szolgálatai fejében, a királyhoz hű nemesemberekhez hasonlatosan, az udvari bolond gyakran birtokot kapott az uralkodótól.

3. Ezért a gáláns juttatásért az udvari bolondnak a viccmesélésen kívül több területen is átlagon felüli szolgáltatást kellett nyújtania: a jó énekhang és tánctudás mellett a kiváló hangutánzó és imitációs képességek is alapkövetelménynek számítottak.

4. A színpadi teendőkön kívül az udvari bolondnak egyes esetekben anyagbeszerző munkakört is el kellett látnia, így például feladatai közé tartozott az élelmiszer és az élőállat beszerzése a királyi udvar számára.

5. Az udvari bolond többnyire büntetlenül űzhetett tréfát a királyból vagy éppen a királynőből. Ezek a rögtönzött vagy éppen aprólékos gonddal kidolgozott paródiák a célszemély tökéletlenségeire fókuszáltak.

6. Ennek az intim viszonynak köszönhetően az udvari bolond egy másik fontos feladatot is ellátott: a rossz híreket, feledtetve a helyzet súlyosságát, tréfás performanszok keretében gyakran neki kellett közölnie az uralkodóval.

7. Ez a fajta küldönc, hírvivő pozíció gyakran életveszélyes is lehetett. A beszámoló által felingerelt címzett akár le is fejeztethette a rossz hír hozóját.

8. Az udvari bolondnak olykor „frontszolgálatot” is el kellett látnia. A hadjáratok folyamán, a harcok szünetében elvegyült a katonák közt és az ellenfél kigúnyolásával szórakoztatta őket, gyakran trágár dalokat énekelve a szembenálló félről.

9. Egyes esetekben a törpék, testi fogyatékosok vagy elmebetegek állást kaphattak az arisztokrácia udvaraiban, ahol egyfajta „háziállatként” kezelték őket, így kosztot és kvártélyt is kaphattak.

10. Az udvari bolondok a 17. század folyamán lassan eltűntek az európai udvarokból. A pozíció a 20. században azonban a tongai királyi udvar jóvoltából újjáéledt. Az amerikai Jesse Bogdonoff az 1990-es években nemcsak udvari bolondként, hanem pénzügyi tanácsadóként is szolgálta a polinéziai állam királyi kormányzatát.