Az elmúlt hét legolvasottabb írásai
2021. november 27. 18:29 Múlt-kor
A Múlt-kor szerkesztősége az elmúlt hét során is igyekezett meglepő és izgalmas írásokkal jelentkezni. Megemlékeztünk a 19. század egyik legfontosabb magyar politikusáról, Teleki Lászlóról; utánajártunk annak a széles körben elterjedt nézet valódiságának, miszerint meghatározó szerepet játszottak a szabadkőművesek a francia forradalomban; nyomozásra indultunk Kennedy gyilkosa után; bemutattunk hét borzasztó anyóst a történelemből; valamint beszámoltunk a Queen 1986-os budapesti koncertjéről.
Korábban
Szabadkőművesek a forradalomban
A franciaországi szabadkőműves páholyok 1773-ban Grand Orient de France néven egyesültek. Az idősebb tagok közül ezt sokan nem fogadták el, és Clermonti Nagypáholy néven létrehozták saját tömörülésüket. A tagok száma a rivalizálás ellenére folyamatosan nőtt, és a forradalom előestéjén már több tízezren (egyes vélemények szerint akár hetvenezren is) nevezhették magukat szabadkőművesnek.
A francia forradalom legjelentősebb képviselői közül sokan voltak tagjai valamelyik páholynak. Ilyen volt − többek között − a nyaktiló névadója, Joseph Guillotine, a francia nemzeti himnusz írója, Rouget de Lisle, valamint az alkotmányos monarchista politikus-tábornok, La Fayette márki is.
A szabadkőművesek a Gironde-tól kezdve a jakobinusokig csaknem az összes politikai formációban képviseltették magukat, de ugyanúgy megtalálhatóak voltak a forradalom ellenségei − például a vendée-i háború hadvezérei − között is. A forradalom kezdeti időszakában számos előkelő rétegből kikerülő szabadkőműves emigrált. Nem volt viszont szabadkőműves a forradalom két legismertebb képviselője, Danton és Robespierre sem.
Egy tisztalelkű politikus: Teleki László
A hatalmi játszmák közepette sokként hatott a hír: az 1861. május 8-ra kitűzött országgyűlési vitát megelőző napon a Szervita téri palota 2. emeletén öngyilkosságot követett el Teleki László. Halálának rejtélyes körülményei árnyékot vetettek termékeny politikai pályafutására, hiszen a közvéleményt eredményei helyett inkább halálának rejtélyes körülményei foglalkoztatták.
Elméletek és gyanúsítottak is szép számmal akadtak. Riválisai, Tury Mihály és Benedek Lajos, valamint pártbéli vetélytársa, Madarász József a korabeli szájhagyomány szerint mindannyian párbaj-kihívói lehettek Telekinek. Ennél valószínűbb, hogy Bécs kergette öngyilkosságba a labilis idegzetű politikust, de olyan teória is napvilágot látott, hogy brit bankárok – akiknek a birtokaira felvett jelzálogot nem tudta visszafizetni – hajtóvadászata elől menekült a túlvilágra.
Menyem, a „bajor liba”
Ferenc József édesanyja, a befolyásos és célratörő Zsófia Friderika Dorottya Vilma bajor királyi hercegnő, osztrák főhercegné talán legnagyobb fegyverténye az volt, hogy sikerült meggyőznie az egyébként sem túlságosan ambiciózus férjét, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károlyt, mondjon le fia javára az osztrák császárságról, valamint a magyar és cseh királyi trónra vonatkozó igényéről. A császár édesanyja fia trónra emelését követően kezdett feleséget keresni az ifjú Ferenc Józsefnek. Választása húga egyik lányára, Ilonára (Helénára) esett, ám fia keresztülhúzta ezen számítását, mivel belehabarodott Ilona húgába, Erzsébetbe.
A később Sisiként ismertté vált Wittelsbach Erzsébet csupán 16 éves volt, amikor 1854 áprilisában hozzáment Ferenc Józsefhez. Alig több mint 10 hónappal később megszületett az első gyermek. Az anyós, aki nem különösebben kedvelte meg a menyét, és „bajor libának”, valamint „buta fiatal anyának” nevezte, eldöntötte, hogy magáról nevezi el a kislányt (Zsófia főhercegnő kétéves korában, tífuszban elhunyt).
Ami még ennél is rosszabb, nem engedte fia feleségének, hogy újszülött gyermekével foglalkozzon. A harmadik gyermek, a kis Rudolf trónörökös esetében Sisi ultimátumot adott Ferenc Józsefnek, hogy hagyjanak fel a poroszos neveléssel, így a legkisebb hercegnőt, Mária Valériát már nem Zsófia nevelte. Bizonyos azonban, hogy a rendkívül feszült anyós-meny viszony is hozzájárult ahhoz, hogy Sisi és Ferenc József házassága tönkrement, és a királyné súlyos depresszióba esett.
Mi történt Dallasban?
1963. november 22-én Lee Harvey Oswald sikeres merényletet hajtott végre az Egyesült Államok 35. elnöke, John Fitzgerald Kennedy ellen a Texas állambeli Dallasban. Oswald egy tankönyvraktár hatodik emeletéről távcsöves puskájából nyitott tüzet, és három lövést adott le az elnöki limuzinra.
Az első golyó az első ülésen helyett foglaló texasi kormányzót sebesítette meg, a másik kettő a kormányzó mögött ülő Kennedyt a fején és a nyakán találta el, halálos sérüléseket okozva az elnöknek.
Lee Harvey Oswaldot, aki egy intézkedő rendőrt is meggyilkolt, még a gyilkosság napján elfogták és letartóztatták. A tárgyalására már nem kerülhetett sor, ugyanis a kommunista és Castro-szimpatizáns Oswaldot, aki korában majdnem három évet élt a Szovjetunióban, két nappal a merénylet után lelőtte egy éjszakai lokál tulajdonosa, bizonyos Jack Ruby.
A Queen Budapesten
A magyar közönség szívébe Freddie egyértelműen a Queen mára legendássá vált 1986-os budapesti koncertjén lopta be magát. A koncert létrejötte Hegedűs László érdeme, aki a Multimedia Organisation Kft. vezetőjeként évekig kilincselt mind a hazai hivataloknál, mind a zenekar menedzserénél, Jim Beach-nél. A Queen költségeinek fedezésére a koncertről forgatott film nyugati forgalmazási jogait ajánlották fel. A Zsombolyai János rendezésében készült alkotás a zenekar fellépésén kívül megörökítette az együttes érkezését és a nagyszabású előkészületeket is.
Bizalmas, humoros jelenetek is helyet kaptak benne, például ahogy Freddie arról érdeklődik, eladó-e az Országház, és vajon hány hálószoba van benne, vagy amikor először kóstoltatnak vele magyar pálinkát. A szívós, kitartó munka végül kitörő sikert hozott: Kelet-Európa egyik legnagyobb nézőszámú rockkoncertjén 76 ezer ember töltötte meg a Népstadiont, a beszámolók szerint pedig további mintegy 45 ezren a stadionon kívülről hallgatták a műsort.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
