Van képünk hozzá: 16 részes művészettörténeti ismeretterjesztő sorozat indul a Múlt-koron

2021. június 5. 09:35 Múlt-kor

Egy festmény gyakran kelti az „ismerősség“ érzését a szemlélőben, még akkor is, ha az illető korábban nem találkozott vele. A Da Vinci-kód megjelenése óta nem csak művészettörténészek, hanem lelkes laikusok is az alkotások rejtett üzeneteinek megfejtésébe fogtak. 16 témakörben, 16 festményen keresztül dolgozzuk fel az örökzöld művészeti témákat, hogy megmutassuk, hogyan lehet a műalkotások legapróbb részleteire is rávilágítani. Az elemzésekben a magyarországi műtárgykereskedelem és művészettörténet legnagyobb szakértői lesznek segítségünkre. A sorozat a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Korábban

A 16 részesre tervezett sorozat, egyenként 5 perces epizódjai 16 olyan festményt mutatnak be, amelyek a művészettörténetre kiemelkedő hatást gyakoroltak, és számtalan képzőművészt inspiráltak alkotói energiájuk felszabadítására. A festmények keletkezéstörténetének rövid bemutatását követően bemutatjuk az alkotót is, valamint megmagyarázzuk, miért tartjuk a művészeti remeket elemzésre érdemesnek.

Ezt követően szakértőink segítségével elkezdjük leszűkíteni a fókuszt, végül fellebbentjük a fátylat a festmények kevéssé ismert művészettörténeti utalásairól. Ebben Magyarország legjelentősebb műtárgykereskedelemmel és művészettörténettel foglalkozó szakértői lesznek segítségünkre: Virág Judit galerista, Tűzkő Péter, a BÁV vezető művészeti szakértője, valamint Kelen Anna, Halász Rita és László Zsófia művészettörténészek.

Azt reméljük, hogy a nézőink az ismeretterjesztő videók után már magabiztosabban lépnek a festmények elé, és képesek lesznek az alkotások rejtett feladványainak megfejtésére. A művészettörténet titkait feltáró videók itt lesznek elérhetőek, a sorozat a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.

Az alábbiakban röviden ismertetjük a sorozat főszereplőit, de arra ügyelünk, hogy a titkok egyelőre rejtve maradjanak.

1. Erotika - Gabrielle d' Estrées: Gabrielle d' Estrées és nővére a fürdőkádban

A Párizs mellett található fontainebleau-i középkori várkastélyt I. Ferenc francia király uralkodása alatt (1515-1547) bővítették lenyűgöző reneszánsz palotává, amelyet a király által Franciaországba hívott flamand és itáliai művészek dekoráltak. A külföldi mesterek hatása nyomán születetett meg az új francia festőiskola és művészeti stílus, melynek második generációja – már a XVI. század második felében – az itáliai művészet stílusától független, önálló manierista központtá tette Fontainebleau-t.

2. Állatok - Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje

Az egyik legizgalmasabb festmény Hieronymus Bosch alkotása, a Gyönyörök kertje. A XV–XVI. század fordulóján készült oltárkép szárnyas triptichon: a középső táblát egy-egy becsukható szárny fogja közre, ezeknek mindkét oldalára dolgozott a művész. A csukott szárnyakon a világ teremtését jelenítette meg, a nyitottakon, a bal oldalon pedig Ádám és Éva életre keltése – a Paradicsom –, a jobb oldalon az Utolsó ítélet – a Pokol – látható.

3. Fegyverek - Benczúr Gyula: Budavár visszavétele

Első ránézésre lassú hömpölygésként tárul fel előttünk a közel 26 négyzetméternyi vászon, amelyre Benczúr Gyula, a „festőfejedelem” Budavár töröktől való visszafoglalását festette. Hullámot vetnek a drapériák – a földön fekvő tetemeken és a fejek fölé magasodó zászlórudakon –, hullámzanak a győztes és vesztes seregekben harcoló katonák csoportjai, és lassan pulzál a lovak testének tömege – némelyik fejét leszegve hátrahőköl, némelyik ugrásra készen feszülten figyel, némelyik pedig megindul előre.

4. Időjárás - Avercamp: Téli táj korcsolyázókkal

Nem szokásunk kétségbe vonni a festők témaválasztásainak észszerűségét, de a flamand mesterek téli tájakhoz való vonzódását biztos jobban segít megérteni, ha tudjuk: a képek többsége az úgynevezett kis jégkorszak idején született: akkor, amikor Európa időjárását jelentős mértékben befolyásolták a világszerte bekövetkezett vulkánkitörések. A zord természeti jelenségek nyomán tapasztalt éghajlatváltozásokra a lakosság próbált jól reagálni a hétköznapokban: néhányan éheztek, mások fakutyáztak vagy korcsolyázva udvaroltak egy befagyott csatorna jegén – vagyis a körülményekhez igazodva élték az életüket. Ezek a remekművek rabul ejtik manapság a kellemesen melegre fűtött múzeumokban bámészkodókat. Hogy munka közben a festő mire gondolt, azt továbbra sem tudjuk, de hogy fázott, az egészen biztos.

5. Halál - Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása

„Az alakok válogatása, elrendezése, szintézis az alakra nézve, ezt kompozíciónak nevezik. A kompozícióban a föfeltétel az izgatottsági és a csend közötti ellentét – és a tiszta kimondása az akaratnak. … A körvonalaknak vezetniök kell a szemet, kerülve az ugrásokat, kiemelve a leglényegesebbet. … A kép öt alkatrésze a lélektani tartalom, a körvonal (ritmus), a világosság és árnyék, a szín és … az előadás. … Komponálni annyit tesz, mint a dolgok külső benyomásait célok szolgálatában felhasználni. … A komponálásnak két faktora van; az egyik: célja, az, amit kifejezni akar; a másik: azon material ismerete, amellyel ezen cél kifejezhető. A külvilág képei … önmagukban még nem használhatók. Ezeket összeválogatni, organikusan összeállítani kell a cél szempontjából, hogy a céllal egységet képezzenek. … Ne a külmödell legyen a vezető, hanem inkább a belső elképzelés.” – írja Székely Bertalan feljegyzéseiben.

6. Szépség - Tiziano: Urbinói Vénusz

Tiziano Urbinói Vénusza a művészettörténet egyik leghíresebb festménye. Titokzatos és izgalmas alkotás. Az elmúlt közel ötszáz év során sokan csodálták, mások – köztük Mark Twain – felháborodtak szemérmetlenségén. Teóriák sokasága született az ábrázolás tárgyáról és a kép funkciójáról. Foglalkoztak vele kompozíciós és ikonográfiai szempontból, még sincs teljes egyetértés még abban sem, hogy mit is ábrázol pontosan. Lehetséges, hogy az ágyon elnyúló szép fiatal lány egy kurtizán, vannak, akik a nevét is tudni vélik. A mű eredeti tulajdonosa, Guidobaldo della Rovere, Urbino hercege egyszerűen csak „la donna nuda”-ként, azaz a meztelen nőként beszélt róla, Vasari viszont Vénuszként említette.

7. Fiatalság - Id. Lucas Cranach: A fiatalság forrása

A 16. század második feléből ismert források számos nyilvános fürdőről számolnak be. Egy orvos fennmaradt irataiban a Svájcban található Baden városában is működött egy „Bürgerbad” – nyilvános, vagy polgári fürdő. A dokumentum szerint a fürdő harminc láb hosszú és huszonnégy láb széles volt, vagyis tíz méter hosszú és több mint hét méter széles, így akár száz ember számára is férőhelyet adhatott. A medence fedetlen volt, a szabad ég alatt fürdőzhettek az arra vágyók, méghozzá ingyen. A doktor beszámolója szerint szombatonként tömegesen érkeztek a városi és környékbeli férfiak és nők, akik együtt, egymás társaságát keresve és élvezve fürdőztek.

8. Öregség - Tiziano Vecellio: V. Károly a mühlbergi csatában

V. Károly német-római császár Tiziano által festett lovas portréját talán mindannyian ismerjük. A Habsburg uralkodó a kép készültekor már közel ötven éves, több mint harminc éve spanyol és német király, közel húsz éve német-római császár. A velencei mester, aki 1533-tól a császár udvari festője volt, a mühlbergi csatában, lóháton ülve örökítette meg Károlyt. Az 1547 áprilisában zajlott ütközet fordulópontot jelentett a császár protestáns fejedelmek ellen vívott harcában: hogy éppen ebben az összecsapásban kívánta magát győztes uralkodóként ábrázolni, egyértelmű üzenet volt az ellenálló német fejedelmek számára.

9. Lakoma - Jacob Jordaens: A bab király lakomája

A 17. század nem mondható a mai Belgium területén fekvő németalföldi tartományok fénykorának. A század közepén függetlenedett Hollandiával ellentétben a déli területek spanyol fennhatósága alatt maradtak és hanyatlásnak indultak. Ennek ellenéra a kor dél-németalföldi zsánerképein soha nem látott gazdagságot, vidámságot, jókedvet, mókát és kacagást látunk. De mire ez a féktelen ünneplés? Jacob Jordaens Babkirály lakomája című művében a válasz.

10. Biblia - Hugo van der Goes: Portinari-oltár

Nagy jelentőségű művészeti esemény bolygatta fel 1483. május 28-án a firenzei polgárok életét. Flandriából a tengeren keresztül megérkezett Hugo van der Goes Jézus születését ábrázoló impozáns méretű szárnyas oltára. Szicíliát is érintve az Arno folyón jutott fel Firenzébe. Itt tizenhat férfi szállította a Santa Maria Nuova kórház Sant’ Egidio templomába, ahol a Portinari család kápolnájában állították fel. Habár nem ez volt az első flamand alkotás, amivel a firenzei művészek találkoztak, egyértelműen ez gyakorolta rájuk a legnagyobb hatást. Különösen az arcvonások valósághű ábrázolását és a tárgyak, illetve a táj aprólékosan részletező festésmódját dicsérték. De hogy kerül Flandriából Itáliába egy oltár?

11. Gyermekek - Id. Pieter Bruegel: Gyermekjátékok

Id. Pieter Bruegel számos festményén ábrázolt gyermekeket. Életrajzából tudjuk, hogy két fia volt, de valószínűleg nem ezért ábrázolta előszeretettel őket, hanem azért, hogy bemutassa: a gyermekek és felnőttek világa nem különült el élesen, az élet része volt a mindent megfigyelő és utánzó gyermek. Igaz, a kicsik nem is különülhettek el, hiszen a XVI. század Németalföldjén általában egy szobában laktak a felnőttek és a gyerekek, így utóbbiak mindent láthattak: azt is, amit ma tabuként kezelünk. Mivel általában sok ember élt együtt a mainál jóval kisebb helyen, nem a mostani értelemben vett intim szféra jellemezte a mindennapokat. Sok képén csókolózó párokat vagy mások előtt dolgukat végző embereket látunk.

12. Házasság - Jan vay Eyck: Giovanni Arnolfini és felesége

A XV. századi németalföldi festészet meglehetősen népszerű a művészetkedvelők körében. Ragyogó színeivel, végletekig fokozott, az apró részletekig kidolgozott realizmusával, a szakrális és profán tematika sajátos ötvözésével, valamint sokrétű szimbolikájával új hangot üt meg a középkor alkonyán. Flandria szövőiparának köszönhetően indul el a polgárosodás és városiasodás útján. Művészeit a burgundi hercegség mellett polgárai látják el a legkülönbözőbb megrendelésekkel: a hétköznapi ember – a polgár – válik az ábrázolások témájává. Előtérbe kerül a táblakép műfaja, szinte egyeduralkodóvá válik az olajfesték, a festők pedig kilépnek a kézművesek táborából, hogy művészekké váljanak. A korszak legismertebb festője minden bizonnyal Jan van Eyck – életéről mégis igen keveset tudunk: egy ideig Hágában, majd hosszabb ideig a burgundi hercegség szolgálatában állt. Életművének egyik legkedveltebb alkotása az Arnolfini házaspárt bemutató kettős portré.

13. Betegség - William Hogarth: A divatos házasság

Talán sokan ismerik Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című, a XIX. században betiltott regényét vagy annak filmre vitt változatát. Az 1700-as évek utolsó harmadában játszódó történet Marquise de Merteuil cselszövési tervével indul: megbízza (egyik) volt szeretőjét, Vicomte de Valmont-t, hogy csábítsa el egy (másik) korábbi szeretőjének menyasszonyát, Cécile de Volanges-t. Vicomte azonban egy másik „feladatot” is magára vállal annak érdekében, hogy ismét egy éjszakát tölthessen Marquise-zal: kiveti hálóját a hónapok óta háborúban távol lévő férjének hiányától szenvedő, gyönyörű és hűséges Madame de Tourvelre. Vicomte mindkét hölgynél sikerrel jár, több dologgal azonban sem ő, sem a Marquise nem számol. Egyrészt a férfi beleszeret Madame de Tourvelbe, amit a Marquise előbb felismer, mint ő, ezért nem is hajlandó vele tölteni a jutalmul ígért éjszakát. Ugyanakkor a zenetanár – akinek viszonya lett Marquise-zal – beleszeret Cécile de Volange-ba, és amikor megtudja, hogy Vicomte elcsábította, párbajra hívja és megöli. Vicomte halála megbetegíti Madame de Tourvelt, aki bele is hal bánatába. Hogy a szálakat a háttérben Marquise de Merteuil mozgatta, kiderül a levelezéséből, melyet Vicomte halála előtt ad át az őt meggyilkoló zenetanárnak, már azzal a kéréssel, hogy hozza azt nyilvánosságra. A párizsi társaság ezek után kiközösítéssel bünteti Marquise-t.

14. Szerencsejáték - Caravaggio: Hamiskártyások

„Egy embernek volt két fia. A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott. Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni. Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki” (Lukács 15, 11). A tékozló fiú történetének egyik, már kortársai körében is legismertebb feldolgozása Caravaggio Hamiskártyások című festménye. A fiatal, jómódú fiú mit sem sejtve kártyázik egy vele egykorúnak tűnő alakkal, miközben a háta mögött egy idősebb, rosszarcú figura les bele a lapjaiba. Ujjaival hármat mutatva jelez a nekünk háttal ülő, az övéből egy treff négyest előhúzó hamiskártyásnak. A XVI. század utolsó éveiben készült festmény által lett népszerű a gazdag ifjú megkísértésének és rossz útra térítésének a témája: a főszereplő, korából adódóan, egészen biztosan nem az általa megkeresett pénzből vásárolta a rajta látható finom kelméket, és nem a saját pénzét kockáztatja a kártyajátékban, hanem valakitől, feltehetően az apjától kapta mindazt, amit most szerencsejátékra tesz fel, tapasztalatlanul.

15. Ünnepek - Sandro Botticelli: Háromkirályok imádása

A pályája elején álló Botticelli egy szakrális tematikájú festmény készített a firenzei pénzváltó, Guasparre del Lama megrendelésére. Az oltárkép azonban nem csupán egy újszövetségi jelenet egyszerű ábrázolása. A három napkeleti bölcs, vagy ahogyan a későbbi hagyományban kialakult, király és kíséretük figuráiban a művész portrésorozatot festett a Firenzét uraló Medici család legbefolyásosabb tagjairól, az őket körülvevő humanista kör tagjairól, „barátairól és üzletfeleiről”. Mindeközben a kor értő nézője számára egyértelmű képet ad azokról a gazdasági és politikai viszonyokról, amelyek a XV. század végén jellemezték a toszkán várost.

16. Természet - Szinyei Merse Pál: Majális

Ragyogó kék ég, színes virágokkal tarkított zöld fű, simogató napsütés, virágillat, madárcsicsergés – a május a szabadság, a kiszabadulás ideje. Piknikezni a szabad ég alatt, pokrócon feküdni a földön, szánkban egy hosszú fűszállal bámulni a bárányfelhőket, elhagyni a megszokásokat, felszabadulni a konvenciók alól, ha csak egy rövid időre is. Hogy aztán újra visszatérjünk, ahogy mondani szokták, a „megszokott kerékvágásba”, hogy folytatódhasson minden úgy, ahogy korábban, mintha mi sem történt volna – vagy azért mégsem. Dióhéjban összefoglalva ez a Majális gondolati háttértörténete.

A 16 részes művészettörténeti sorozat egyes epizódjai ezen a linken érhetők el: https://mult-kor.hu/van-kepunk-hozza