Csaknem 2000 éves római gladiátorarénát tártak fel Törökországban
2021. április 21. 11:56 MTI
Egy római kori aréna maradványait tárták fel a régészek Törökországban, akik szerint az építményben egykor 20 ezer ember nézhette a gladiátorok véres összecsapásait és a vadállatok harcait.
Korábban
Az 1800 éves arénát tavaly nyáron fedezték fel a délnyugat-törökországi Aydın tartománybeli Mastaura ókori város dombjai között. Az építmény hatalmas központi küzdőterét az elmúlt évszázadokban föld és növényzet töltötte fel - olvasható a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A projektet vezető Sedat Akkurnaz, az Adnan Menderes Egyetem archeológusa és Mehmet Umut Tuncer, a tartomány kulturális és turisztikai illetékese szerint az amfiteátrum nagy része a föld alatt van és a látható részeit is bokrok, valamint fák borították.
A szakemberek tavaly ősszel hozzáláttak a terület megtisztításához és az építmény állapotának megóvásához.
Megállapították, hogy az aréna nagyjából a Kr. u. 200-ból való, vagyis a Severus-dinasztia uralma idején építették, amikor Mastaura jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.
Az aréna föld alatt lévő szerkezetének jelentős része jó állapotban maradt fenn. A föld feletti szerkezet nagy része ugyan összeomlott az évek alatt, de még mindig kivehető a nézőtér sorainak egy része, a gladiátorküzdelmek helyszíne és a külső támaszfalak egy része.
A régészek szerint 15 ezer - 20 ezer ember férhetett el a nézőtéren. Összehasonlításképpen a római Colosseum nagyjából 50 ezer fő befogadására volt alkalmas.
A most feltárt aréna külső falai 25 méter magasak, központi küzdőtere nagyjából 40x30 méteres volt.
A szakemberek szerint kisebb méretei ellenére a mastaurai arénában valószínűleg ugyanolyan véres összecsapások szemtanúja lehetett a közönség, mint a római Colosseumban. Az építményben külön részek voltak a várakozó gladiátorok számára, valamint a „VIP-nézők” szórakoztatására.
„Anatóliában és közvetlen szomszédságában mostanáig nem fedeztek fel hasonló amfiteátrumot” - jegyezték meg a szakemberek, hozzátéve, hogy az aréna feltehetőleg a térség minden szegletéből vonzotta az érdeklődőket.
A kutatók az építmény megtisztítására és megőrzésére fognak fókuszálni a következő időszakban, valamint megkezdték a szerkezet lézeres felmérést, hogy egy virtuális háromdimenziós képet készíthessenek róla. Ezt követően geofizikai méréseket fognak végezni, hogy feltérképezzék az aréna föld alatt lévő részeit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap