Fából készült római vízvezetékek kerültek elő Lyonban
2021. január 28. 14:31 Múlt-kor
A Lugdunum néven egykor Gallia Lugdunensis tartomány fővárosaként működő kelet-francia város 5. kerületében egy építkezést megelőző régészeti felmérés során két, párhuzamosan futó, tölgyfatörzsből faragott vízvezetéket találtak a régészek.
Korábban
A Kr. e. 43-ban alapított római várost ellátó vízvezetékrendszer a Kr. u. 1. században épült ki, a most megtalált csövek csaknem három méter mélyen voltak a föld alá temetve. A fatörzseket 15 centiméteres belső átmérőjűre vájták ki négyszög alakban, és enyhén az akkori város felé lejtve helyezték el őket az erre kialakított árokban.
A két csövet elkészítésük után vastag agyagréteggel is körbevonták, hogy minél vízhatlanabbak legyenek, majd a számukra kivájt árkot visszatemették, hogy védve legyenek. Habár az azóta a környéken zajlott építkezések miatt a csövek összetörtek a földben, mintegy 80 méter hosszan maradtak fenn.
A csövek fölé temetett földben egy Augustus-kori érmét is találtak a régészek, ennek, valamint a csöveknek a radiokarbonos, illetve dendrokronológiai kormeghatározása is azt támasztja alá, hogy a Kr. u. 1. században kerültek elhelyezésre.
Az időpont arra enged következtetni, hogy a csövek az Yzeron-vízvezetékrendszer részét képezték. E római vízszállító rendszer az Yzeron folyó medréből juttatott ivóvizet a tőle mintegy 20 kilométerre lévő városba.
Az Yzeron-vízvezetékrendszert Kr. e. 9-ben, Augustus császár uralma alatt kezdték építeni. Ez volt a második vízszállító rendszer, amely Lugdunumot látta el, összesen végül négy ilyen épült, amelyek különböző irányokból juttattak vizet a városba.
A régészek szerint elképzelhető, hogy a most megtalált fa csövek egy ideiglenes megoldást jelenthettek, vagy valamiféle leágazást a fő vízvezetékről, esetleg próbajellegű prototípust.
Akármi is volt valódi céljuk, nem szolgálták sokáig: rövidesen egy 0,8 négyzetméter alapterületű kő alátámasztást építettek egyenesen a csöveket rejtő árokra, ami miatt azok eltörtek.
Az építményből ma is áll mintegy másfél méter, a régészek szerint ez a Brévenne-vízvezeték részeként szolgálhatott, amelynek maradványait a jelenlegi ásatás mindkét felén megtalálták. E vízszállító rendszert később, a Kr. u. 1. század közepén építették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Összes lábujját elvesztette ázsiai útjai során a magyar kutató, akit brit lovaggá ütöttek
- Ezrével vesztek oda az emberek a budapesti gettó borzalmas körülményei között
- Vallásgyalázással is vádolták a szabadverstől a hagyományos műfajokhoz visszatérő Radnóti Miklóst
- Könyvbemutatón és rendkívüli irodalomórán is részt vehetünk a Kertész Imre-emléknapon
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.