2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fából készült római vízvezetékek kerültek elő Lyonban

2021. január 28. 14:31 Múlt-kor

A Lugdunum néven egykor Gallia Lugdunensis tartomány fővárosaként működő kelet-francia város 5. kerületében egy építkezést megelőző régészeti felmérés során két, párhuzamosan futó, tölgyfatörzsből faragott vízvezetéket találtak a régészek.

A Kr. e. 43-ban alapított római várost ellátó vízvezetékrendszer a Kr. u. 1. században épült ki, a most megtalált csövek csaknem három méter mélyen voltak a föld alá temetve. A fatörzseket 15 centiméteres belső átmérőjűre vájták ki négyszög alakban, és enyhén az akkori város felé lejtve helyezték el őket az erre kialakított árokban.

A két csövet elkészítésük után vastag agyagréteggel is körbevonták, hogy minél vízhatlanabbak legyenek, majd a számukra kivájt árkot visszatemették, hogy védve legyenek. Habár az azóta a környéken zajlott építkezések miatt a csövek összetörtek a földben, mintegy 80 méter hosszan maradtak fenn.

A csövek fölé temetett földben egy Augustus-kori érmét is találtak a régészek, ennek, valamint a csöveknek a radiokarbonos, illetve dendrokronológiai kormeghatározása is azt támasztja alá, hogy a Kr. u. 1. században kerültek elhelyezésre.

Az időpont arra enged következtetni, hogy a csövek az Yzeron-vízvezetékrendszer részét képezték. E római vízszállító rendszer az Yzeron folyó medréből juttatott ivóvizet a tőle mintegy 20 kilométerre lévő városba.

Az Yzeron-vízvezetékrendszert Kr. e. 9-ben, Augustus császár uralma alatt kezdték építeni. Ez volt a második vízszállító rendszer, amely Lugdunumot látta el, összesen végül négy ilyen épült, amelyek különböző irányokból juttattak vizet a városba.

A régészek szerint elképzelhető, hogy a most megtalált fa csövek egy ideiglenes megoldást jelenthettek, vagy valamiféle leágazást a fő vízvezetékről, esetleg próbajellegű prototípust.

Akármi is volt valódi céljuk, nem szolgálták sokáig: rövidesen egy 0,8 négyzetméter alapterületű kő alátámasztást építettek egyenesen a csöveket rejtő árokra, ami miatt azok eltörtek.

Az építményből ma is áll mintegy másfél méter, a régészek szerint ez a Brévenne-vízvezeték részeként szolgálhatott, amelynek maradványait a jelenlegi ásatás mindkét felén megtalálták. E vízszállító rendszert később, a Kr. u. 1. század közepén építették.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A vízvezeték lejtéseA csövek a földben
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár