Hóemberóriások és szánkóparadicsomok: fotók a múlt század havas teleiről
2020. december 24. 11:54 Múlt-kor
Nagy valószínűséggel idén sem lesz fehér karácsonyunk, így ha havat szeretnénk látni, akkor emlékeink között kell kutakodnunk és sokunknak nem is keveset kell visszamennünk az időben. Az országot ugyanis 2002-ben borította utoljára jelentős hótakaró. A Fortepan fotóiból készült válogatás saját, szüleink és nagyszüleink havas teleit idézi fel.
Korábban
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pestszentlőrinci mérőállomásán rögzített adatok szerint 1994 és 2014 között karácsony első napjainak negyedében fordult elő, hogy több centiméteres hótakaró fedte a tájat. Így a fővárosi fehér karácsonyban eddig sem lehettünk biztosak, persze ez az adat vidékenként eltérő, a magasabban fekvő területeken élők jobban számíthatnak a havazásra.
Budapesten átlag ötévente fordul elő, hogy a karácsony mindhárom napja havas legyen, az elmúlt 100 év során pedig mindösszesen 15 alkalommal esett legalább 5 centiméter hó. 10 centinél vastagabb volt a hótakaró 1917-ben, 1927-ben, 1933-ban, 1963-ban, 1969-ben, 1970-ben és 1996-ban. 1935. december 24-én pedig 30 centiméter hó esett.
Télen kétféle szórakozáshoz biztosan elengedhetetlen a sok hó: a hóemberépítéshez és a szánkózáshoz. A szánkó az emberiség egyik legrégebbi szállító- és közlekedési eszköze. Azt viszont nem tudjuk, mikor épült fel az első hóember, de a középkorban már biztosan elterjedt volt az emberalakok hóból való megformálása. A világ eddigi legnagyobb hóemberét 2008-ban építették meg az Egyesült Államokban. Az Olympia nevet kapó női hóember 37,21 méter magasságával tartja a rekordot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap