Amikor egy magyar és egy német határőr hatáskörét túllépve történelmet írt
2020. szeptember 15. 09:45
Szeptember 17-től látható a mozikban a rendszerváltás egyik emlékezetes eseményének, Magyarország történelmi helytállásának fontos kordokumentuma, a NINCS PARANCS! című film, amely Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek kísértetiesen hasonló történetét mutatja be.
Korábban
1989. Európa sorsfordító éve. Egy 40 évig működő rendszer hirtelen összeomlik, a határok átrajzolódnak.
A NINCS PARANCS! Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek kísértetiesen hasonló története. Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar-osztrák határon és Harald Jäger hasonlóan cselekedett a Berlini Falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra. Erre mondta Bella: „Eljött az alezredesek ideje!”
A két határnyitás stációit járjuk végig a történet szereplőivel. Ők azok, akiket a regnáló hatalom – konkrét parancs nélkül – sorsukra hagyott! Választaniuk kellett a több évtizedes gyakorlat, a hatalom által elvárt kegyetlen tűzparancs betartása, vagy a saját emberségük diktálta békés megoldás között. Az adott történelmi pillanatban, mindkét parancsnok a határ megnyitása, az emberek átengedése mellett döntött, megelőzve ezzel egy véres konfliktus lehetőségét. Bátor fellépésükkel felgyorsították a 20. század végi történelmi események menetét és megakadályozták egy tömeges tragédia bekövetkeztét.
Helytállásuk nélkül mi következhetett volna?
A NINCS PARANCS! erre is szolgál válasszal. A film középpontjában álló drámai esemény, egy keletnémet család tragédiája bizonyítja, mi lehetett volna a lehetséges következmény.
A fiatal házaspár gyermekével néhány nap késéssel akart átszökni a magyar határon, amikor ismét eldördült egy fegyver. A Vasfüggöny utolsó áldozatának (Kurt-Werner Schulz) katartikus története egy lehetséges történelmi katasztrófa elkerülésének, és a megbocsájtásnak üzenetét hordozza.
A NINCS PARANCS! a rendszerváltás egyik emlékezetes eseményének, Magyarország 20. századvégi történelmi helytállásának egyik fontos kordokumentuma, amely részévé válhat a nemzeti emlékezetnek. A film a tények és a személyes történelem dramatikus keveréke. Archív mozgóképek fotók, animációk és provokatív graffitik erősítik a képi világot.
Az emlékezetfilm egy olyan sorsfordító pillanatot mutat be, amikor Magyarország felelős döntést hozott. Ez a lépés meghatározta a következő évtizedek világtörténelmi folyamatait, és kivívta a hazánk iránti elismerést világszerte.
„Magyarország ütötte ki az első téglát a Berlini Falból” – mondta erről a tettről Helmut Kohl, volt német kancellár.
Ugyanakkor a NINCS PARANCS! az egyéni döntések erejének filmje. Egy olyan korszakot mutat be, amelyben sokszor elmaradtak a felülről várt parancsok. A hétköznapok hősei tetteikkel előzték meg a nagypolitika fontolva haladását. Esetenként így gyorsították fel a történelem menetét és emberek ezreinek életét mentették meg.
A NINCS PARANCS! nem csak az emlékezés, a retro filmje. Példával szolgál az eseményeket csak a történelemkönyvekből ismerő korosztályoknak arra vonatkozóan, hogy az életbevágó döntéseket nem mindig a felsőbb körök hozzák. A hétköznapok gyakorlatában a közvetlenül a frontvonalban tevékenykedő ember választásán, emberi minőségén állhat, és bukhat élet, vagy halál, haza és haladás.
A film politikai szimpátiától függetlenül fogyasztható, a magyarság közelmúltbeli történetének egyik pártsemleges eseményét dolgozza fel. Egy olyan történést, amelyben teljes volt a nemzeti konszenzus.
Gyártó és forgalmazó: Dunatáj Alapítvány
készült: 2020
játékidő: 71 perc
bemutató: 2020 szeptember 17.
Főbb szereplők: Bella Árpád, Harald Jäger, Gundula Schafitel, Mészáros Ferenc, Nagy László
Narrátorok: Schell Judit és Szervét Tibor
A fikciós filmrészlet főbb szereplői: Kerekes Vica, Huszár Zsolt és Kőszegi Ákos
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.