A lovaglás eddigi legrégebbi bizonyítékára bukkantak egy bronzkori sírban Kazahsztánban
2020. július 14. 15:46 Múlt-kor
Egy Kazahsztánban feltárt bronzkori sírban eltemetett két ló maradványai jelentik immár a lovaglás legkorábbi régészeti bizonyítékát – mintegy 700 évvel előzik meg az eddigi legrégebbi leleteket.
Korábban
A lótenyésztés nyomai a Kr. e. 2000 körüli időszakra vezetnek vissza, azonban a lóháton közlekedő emberekre eddig a legrégebbi bizonyíték Kr. e. 900-ra volt datálható.
A most feltárt lovas temetkezéseket a hatalmas eurázsiai sztyeppét átszelő Tobol folyó partján, a Novoilinovszkij-2 jelű temetkezési helyen fedezték fel. E helyszín mintegy 30 kurgánt (sírhalmot) foglal magában, amelyeket radiokarbon kormeghatározással a későbronzkorra – pontosabban Kr. e. 1890 és 1774 közé – datáltak.
Ebben a korszakban a szóban forgó területet a Petrovka-kultúra (amely Andronovo-kultúra néven is ismert) lakta. Az 5. számú kurgánban a régészek két sírt találtak.
Az egyikben egy kupac emberi csontot, valamint további négy, eredeti elrendezésében fennmaradt emberi csontvázat találtak, míg a másikban két, szintén eredeti helyzetében fekvő lócsontvázat.
A két állat háziló volt, amely a vadlovaktól a homlok szélessége, a keskenyebb végtagok és a paták csontjai alapján különböztethető meg. Az egyik ló csődör, a másik kanca volt, halálukkor 20, illetve 18 éves koruk körül járhattak.
Mindkét lovat nagy gondossággal helyezték el a sírban. Bal mellső végtagjaikat elvágták és előre kinyújtották, míg a jobb mellsőt a vállhoz hajlították be. Hátsó végtagjaik hátrafelé nyúlnak.
Ilyen pózba nem helyezhető természetes állapotában egy lótetem, több helyen inakat és ízületeket kellett átvágni, illetve a végtagokat egymáshoz kötözni. A kutatók szerint az elhelyezéssel vágtázás közben kívánták ábrázolni az állatokat.
A bronzkori Petrovka/Andronovo-kultúra népeiről eddig is ismert volt, hogy húsukért tenyésztették a lovakat, azonban e két ló fogain és arccsontjain a kopásminták egybevágnak a zabla alkalmazásával. Három, csontból készült zabladarabot el is helyeztek a lovak mellett a sírban. Kopásuk vizsgálata azt mutatja, valóban alkalmazták őket lovakon.
A Petrovka/Andronovo-kultúráról azt is tudták már korábban a kutatók, hogy fogatoka is húzattak lovakkal, azonban zablákat a fogatos temetkezések egyikében sem találtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy e lovakat megülték, és nem húsukért vagy igavonó állatként tartották.
A lelet alapján kijelenthető, hogy a lovaglás a késő bronzkorban, amikor ezeket a lovakat eltemették, már bevett gyakorlat volt az eurázsiai sztyeppén.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.
