2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Churchill és Sztálin közvetítőjeként tartotta egyben a győztes szövetséget Roosevelt

2020. június 15. 16:01 Múlt-kor

A nemzetközi diplomáciában a szorult, kilátástalan helyzetekben gyakran válik igazzá a mondás: „az ellenségem ellensége a barátom.” Így volt ez a második világháborúban is, amikor a hosszú ideje szívélyes, ám közelinek nem mondható viszonyt ápoló Egyesült Államok és Nagy-Britannia összefogott az addig szinte az egész világ által páriának tekintett Szovjetunióval. Ez valószínűleg sohasem történt volna meg, ha Adolf Hitler képében nincs közös ellenségük: az amerikaiak az első világháború után az izoláció külpolitikáját részesítették előnyben, Nagy-Britannia igyekezett egyben tartani gyarmatbirodalmát, míg a Szovjetunió mindkettőjük kapitalista gazdasági berendezkedésével ellentétben álló kommunizmust képviselte.

Két arisztokrata

Miután azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Harmadik Birodalom nem szándékozik felhagyni európai terjeszkedésével, a három ország vezetői – Franklin Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin – belátták, hogy a nácizmus legyőzése csak együtt sikerülhet.

Az a kérdés maradt csupán, hogy a „három nagy” mennyi kompromisszumot hajlandó kötni annak érdekében, hogy szövetségük jól működjön?

1939 szeptemberében a második elnöki ciklusa vége felé járó Roosevelt már az 1940-es választásra és a történelemben egyedülálló harmadik ciklusára készült. Az amerikai közvélemény és a kongresszus egyaránt jobbnak látta távol tartani magát az újabb európai konfliktustól – úgy érezték, az első világháborúban éppen elég fiatal amerikai életet áldoztak fel a tengerentúli helyzet rendezéséért.

Miután Németország a brit-francia tiltásokkal szembemenve lerohanta Lengyelországot (amihez két héttel később csatlakozott – akkor még szövetségeseként – a Szovjetunió is), Roosevelt kihirdette az Egyesült Államok semlegességét.

Amikor 1940 tavaszán a német seregek ellenőrzésük alá vonták a Benelux államokat, Churchill pedig Amerika támogatását követelte, az elnök és a kongresszus továbbra sem ment el a katonai szerepvállalásig, csupán pénz és hadianyag formájában nyújtott segítséget.

Roosevelt és Churchill kapcsolata jól tükrözte a két nagy nyugati demokrácia nem éppen feszültségmentes szövetségét. Társadalmi státusukat és neveltetésüket illetően jól összeillettek: mindketten arisztokratikus, társaságkedvelő emberek voltak, jó beszédkészséggel.

Churchill azonban katonaként és politikusként is évtizedek óta szolgálta az ekkoriban még Afrikától Indiáig és a Távol-Keletig hatalmas területeket birtokló Brit Birodalmat, amelynek létét erélyesen védelmezte. Roosevelt ezzel szemben hangos kritikusa volt az imperializmusnak, amelyet nagy mértékben felelősnek tartott a világ kialakult helyzetéért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Sztálin, Roosevelt és Churchill Teheránban (kép forrása: Wikimedia Commons)Roosevelt és Churchill a brit HMS Prince of Wales csatahajó fedélzetén, 1941. augusztus 10. (kép forrása: Wikimedia Commons)Sztálin és Roosevelt a teheráni konferencián (kép forrása: Wikimedia Commons)Hitler bejelenti az Egyesült Államokkal való hadiállapot beálltát a Reichstag előtt, 1941. december 11. (kép forrása: Wikimedia Commons)A három politikus a jaltai konferencián (kép forrása: Flickr)Az „új három nagy” (b-j: Clement Attlee brit miniszterelnök, Harry Truman amerikai elnök és Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár) a Berlin melletti Potsdamban, 1945. július 29. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár