650 éven át látta el élelemmel Spanyolország bronzkori városait néhány termékeny völgy

Az Ibériai-félszigeti El-Argar kultúra társadalma komplex településeken élt, temetkezési helyeinek és falvainak elrendezése erősen hierarchikus társadalomról árulkodik.

Nagyrész a környező földeken termett gabonát fogyasztották, de az elit több húst evett, legalább is a kultúra fénykorában. Analizálták kutyáik, marháik, juhaik, kecskéik és sertéseik és szarvasok csontmaradványait, valamint elszenesedett árpa- és búzamagvakat is.

Az El-Argar kultúra Kr. e. 2200 körül bukkant fel, nagyjából 2500 négyzetkilométert foglalt magában az Ibériai-félsziget délkeleti részén, 650 év elteltével ért véget.

Az El-Argar-emberek az egyik első államszerű társadalmat alkották. Készleteik és raktáraik voltak, valamint középületeik is, amelyeket valószínűleg igazgatásra építettek. A sziklás dombokon azonban se földművelésre, se állattenyésztésre nem volt lehetőség, ezért az élelemnek a völgyekből kellett érkeznie.

Az izotópvizsgálat eredményei igazolták a feltételezést: a mérési értékek nagy szórása azt mutatja, hogy a felhalmozott készletek különböző termesztési helyekről származtak, és megerősíti, hogy a korai városi települések ellátásáról a környező vidék földművesei gondoskodtak.

A gyerekeket másfél-kétéves korukig szoptatták. Az idők folyamán az állati eredetű táplálék aránya csökkent a két település népének étrendjében, ami a kutatók szerint az erőforrások túlhasználatára, az ellátás romlására utalhat, ami hozzájárulhatott az El-Argar-kultúra társadalmi-politikai szerkezetének hanyatlásához.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
• Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
• Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból