Az 1840-es években készült, Zalaegerszeg piacterét ábrázoló dagerrotípia került elő Franciaországban
2020. február 7. 14:06 MTI
Az eddigi legkorábbi, Zalaegerszeg 19. századi piacteréről készült dagerrotípiát találta meg a Francia Fotográfiai Társaság (SFP) gyűjteményében a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusa.
Korábban
A lemezén található ötvösjegy alapján legkorábban 1845-ben készülhetett – közölte Fisli Éva, aki tavaly ősszel Párizsban folytatta a Történeti Fényképtár évek óta tartó fotóhungarika-kutatását.
Az eredeti, jó állapotban lévő – 8,1 centiméterszer 10,7 centiméteres – dagerrotípia sarkában látható feliraton nagyítás után az Anisits Pál vegyeskereskedése cím vált olvashatóvá. A kereskedő neve Molnár András Zalaegerszeg 1848-1849 című kötetében is szerepel, az 1998-ban megjelent tanulmány első sorai azt a helyszínt írják le, ami megjelenik a dagerrotípián – hangsúlyozta a főmuzeológus.
A kötet szerzője, a Zala megyei levéltár igazgatója elmondta, hogy a cégnévben szereplő Anisits Pált az anyakönyvi források, a vármegyei közgyűlési iratok alapján sikerült azonosítani.
A bajai születésű kereskedő Nagykanizsáról költözött Zalaegerszegre, első üzletét 1843 őszén nyitotta meg Fábián Pál megyei esküdt házában.
A kutatásban résztvevő Kulcsár Bálint levéltáros kifejtette: a dagerrotípia legkorábban 1843-ban készülhetett. Anisits Pál az anyakönyvi adatok alapján 1843 és 1856 között tevékenykedett kalmárként Zalaegerszegen.
A korabeli zalaegerszegi térkép szerint a dagerrotípiát az ismeretlen fotográfus egy napos őszi vagy kora tavaszi piacnapon készítette az egykori Arany Bárány fogadó ablakából.
A fotótörténeti képen tökéletesen kivehetők részletek: a megélénkült vásártéren hétköznapi viseletben álldogáló, üldögélő posztókalapos férfiak, vászonszoknyás, fejkendős asszonyok, valamint a vásári termékek, az állatok és a szekerek láthatók.
Fisli Éva kiemelte: a dagerrotípia azért is érdekes, mert nem műteremben készült, hanem egy ablakból mutat utcarészletet. Hozzátette, hogy a korabeli dagerrotípiák közül a műtermi portrék maradtak meg.
A képet a MAFOT oldalán lehet megnézni, Fisli Éva írásában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap
- Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét tegnap
- Újra láthatóak lesznek barnamedvék a Fővárosi Állatkertben tegnap
- Eltúlozták a beszámolók Amerika egyik elhíresült bűnesetét tegnap
- Ginsberg példaképe lett az erkölcstelen verseket fabrikáló Whitman 2024.03.26.