Bonyolult eljárással készített eszközeihez ragasztót a neandervölgyi ember
2019. október 22. 16:35 Múlt-kor
Egy 50 000 évvel ezelőtt készült pattintott kőeszközön talált ragasztó arra engedi következtetni a szakértőket, hogy a neandervölgyi emberek az eddig feltételezettnél összetettebb gondolkodásra voltak képesek.
Korábban
Alkalmas alapanyag
A ragasztó alapanyaga a nyírfakátrány volt, elkészítésének számos lépése pedig komoly előre tervezést igényelt. A felfedezés abba az egyre valószínűbb irányba mutat, hogy a tudomány jócskán alábecsülte a modern ember evolúciós értelemben vett „unokatestvéreinek” intelligenciáját.
Az idők során előkerült neandervölgyi eszközleletek közül csupán egy maréknyi viseli a ragasztóanyag nyomát, a szakértők szerint azonban a látszatnál jóval gyakoribb lehetett ennek használata.
A Hollandiában talált kőeszköz az elmúlt 50 000 évet az Északi-tenger felszíne alatt töltötte – ez akár segíthetett is megőrizni rajta a kátrányos ragasztót. Marcel Niekus, a groningeni Kőkorszakkutatásért Alapítvány (Stichting STONE) szakértője elmondta: az egyszerű kőtöredéket valószínűleg növényi rostok vágására vagy állattetemek nyúzására használták.
Míg a nyírfakátrányt sok esetben arra alkalmazhatták, hogy fa markolatokhoz, nyelekhez erősítsék kőeszközeiket, ebben az esetben vélhetően arról van szó, hogy a megszilárdított kátrány adta magát a fogási felületet. Niekus elmondása szerint nem fedezhető fel semmiféle hajdani nyél nyoma a ragasztóban.
Ez a megoldás is jelentősen megkönnyíthette a felhasználó számára, hogy nyomást helyezzen az eszközre – anélkül, hogy felsértette volna bőrét rajta.
Az eszközt az élőhelyük fagyos peremén élő neandervölgyiek készítették, amikor a ma már az Északi-tenger alatt fekvő terület még a tudomány által Doggerland néven ismert szárazföld részét képezte. A neandervölgyiek itt apró vadászcsoportokban járták az itt elterülő jeges tundrát, ahol igen kevés fa állt rendelkezésre.
„Nagyon előre kellett tervezniük, mert a folyamathoz 40 kilogramm fára van szükség, és a tundrai viszonyok között ennyit korántsem könnyű összegyűjteni, mert csak törpe nyírfák állnak rendelkezésre” – mondta el Niekus.
„Idő- és energiabefektetés volt a tűzgyújtás és a kátrány kinyerése is” – mondta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.