A köznép táplálkozásán is rontott Róma vandál kifosztása
2019. június 21. 18:54
A Portus Romae („Róma kapuja”) nevű kikötővárost a Kr. u. 1. század közepén alapította meg Claudius császár, később pedig Traianus császár bővítette ki – mindkettejük szándéka Róma addigi fő kikötője, Ostia tehermentesítése volt. A többnyire csak Portus néven ismert kikötőváros mintegy négy évszázadon át látta el a világvárost élelmiszerrel, állatokkal, márvánnyal és luxustermékekkel a Földközi-tenger medencéjének minden tájáról. Milyen volt az itt élők élete?
Egy nemrég az Antiquity című szaklapban publikált tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport adja elő eredményeit a Portusban feltárt növényi, állati és emberi maradványok vizsgálatából, amely alapján mind a portusiak étrendje, mind földrajzi származásuk rekonstruálható.
Az eredmények arra utalnak, hogy Róma Kr. u. 455-ös, vandálok általi kifosztása, majd pedig a Nyugatrómai Birodalom bukása után, a 6. században folyó bizánci–osztrogót háborúk közvetlen hatással voltak a Portusban élők és dolgozók élelmiszerellátására és étrendjére.
„A portusi ásatásokból származó emberi maradványok egy helyi populációhoz tartoznak, amely nehéz fizikai munkát végzett – talán éppen a sacarii (hordárok) voltak, akik a beérkező hajókról rakodták le az árut” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Tamsin O’Connell, a Cambridge-i Egyetem kutatója.
„A második század elejétől az ötödik század közepéig datált egyének maradványait izotópos vizsgálatnak alávetve azt látjuk, hogy a nem messze lévő Isola Sacra temetőben nyugvó gazdag és középosztálybeli emberekéhez hasonló volt az étrendjük. Érdekes, hogy habár társadalmi státuszukban különböznek ezek az emberek, ugyanolyan élelmiszerforrásokhoz van hozzáférésük. Ez ellentmond annak, amit a római világban máshol látunk ebben az időben. Később azonban valami megváltozik” – mondja O’Connell.
„Az ötödik század közepének vége felé elmozdulást látunk a helyi lakosság étrendjében, amely kevésbé lesz fehérjében gazdag, kevesebb benne az Észak-Afrikából importált búza, olívaolaj, halszósz és bor, és elkezd jobban hasonlítani egyfajta „paraszti étrendre”, amely többnyire növényi fehérjéből állt, főként levesek és főzelékek formájában. Ugyanazt a nehéz fizikai munkát végzik, de babon és lencsén éltek” – folytatja O’Connell.
„Ez a 455-ös vandál betörés utáni időszak. Az idő előrehaladtával tisztán látjuk az elmozdulást az importált élelmiszerekben, amely egybevág a kereskedelmi és politikai változásokkal, amelyek a Földközi-tenger feletti római irányítás összeomlásával jártak. Látjuk a politikai hatásokat, amint az ellátási hálózatban érvényesülnek. A politika és a források egyszerre mozdulnak el” – teszi hozzá O’Connell.
A Southamptoni Egyetem Portus-projektjének vezetője, Simon Keay professzor elmagyarázta: „A kikötőváros közepén végzett ásatásaink nyújtják Portus lakóinak étrendjéről az első régészeti bizonyítékot a császárkori Róma történetének egy kritikus időszakában. Elárulják, hogy a Kr. u. 5. század közepére a kikötő külső medencéje kezdett eliszaposodni, az összes épület igen jól kiépített védőfalak mögött helyezkedett el, a raktárakat sokkal inkább a halottak eltemetésére használták, mint tárolásra, és hogy a kikötőn keresztül Róma felé tartó kereskedelem jelentős mértékben lecsökkent.”
„Ezeknek a fejleményeknek lehetséges, hogy valamilyen módon közük volt a Portusra és Rómára a Geiserich vezette betörő vandálok által 455-ben hozott pusztításhoz, de összefügghet Róma városának csökkenő igényeivel, mivel eddigre annak lakossága jelentősen kisebb volt. E következtetések segítenek jobban megérteni az utóbbi években a Földközi-tenger térségében a termelési mintákban és kereskedelemben felfedezett változásokat” – mondja a professzor.
Dr. O’Connell így foglalta össze az eredményeket: „Vajon az élelmiszerforrásokat és az étrendeket is a politikai törések alakítják? Portus esetében azt látjuk, hogy amikor Róma gazdag volt, mindenki – a helyi elittől a dokkmunkásokig – jól állt táplálkozás tekintetében. Aztán történt ez a nagy politikai törés, és a búzának és más élelmiszereknek máshonnan kell érkezniük. Amikor Róma leszállóágban van, a kétkezi munkások legalábbis nem állnak olyan jól, mint korábban.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget tegnap