10 tény a japán császári haderőről
2019. február 20. 08:17 Múlt-kor
Korábban
1. Mint a Japán Birodalmi Hadsereg vezetője, Hirohito császár (1926 – 1989) tevékenyen részt vett a hadserege vezetésében és engedélyt adott többek között mérges gázok bevetésére a harctereken.
2. A japán pilóták remek kiképzést kaptak, amelynek egyetlen hátulütője az volt, hogy az sokkal hosszabb volt, mint az amerikaiaké. Így az elnyúló felkészítés részben felelős volt a pilótahiányért, mivel a japánok nem tudták időben pótolni az összecsapások során elesett pilótáikat. A helyzetet később a kiképzőközpontokat sújtó krónikus üzemanyaghiány is súlyosbította.
3. A Japán Birodalmi Haditengerészet 1920-ra a világ harmadik legjelentősebb tengeri haderejévé vált. A japánok voltak az elsők, akik elsőként állítottak hadrendbe repülőgép-hordozó anyahajót 1922-ben.
4. A császári haderő katonái szemében szégyen volt hadifogságba esni. Ha valaki megadta magát, akkor az nemcsak a katonára, hanem a családtagjai számára is szégyent jelentett. Ők a hír hallatán halott személyként kezelték a fogságba esett személyt.
5. Japán a második világháború poklában több mint kétmillió katonát veszített, akik többsége nem a golyók, hanem az alultápláltság és a járványok miatt szenderült jobblétre.
6. A lőszer, az élelmiszer és a gyógyszerek tekintetében a császári hadsereg 1943-tól súlyos hiánnyal küszködött. Ezt főként a csendes-óceáni hadszíntéren szolgálatot teljesítő amerikai tengeralattjárók tevékenységének volt köszönhető, amelyek rengeteg kereskedelmi, áruszállító hajót küldtek a tengerfenékre.
7. A Japán Császári Hadsereg egységei a második világháború alatt gyakran indítottak, öngyilkos banzájrohamokat. A japán katonák ilyenkor nagy tömegben, szuronyt szegezve, rohamozták meg ellenfelük állásait, amelyekből rendszerint gyilkos géppuskatűz zúdult rájuk. A fedezék nélkül rohamozó japánok így gyakran az utolsó emberig odavesztek, mielőtt ténylegesen harcba bocsátkoztak volna.
8. A japán katonák jellemzően embertelenül bántak hadifoglyaikkal. A kegyetlen bánásmód oka részben a brutális kiképzésüknek volt köszönhető, amelynek során a gyakran megverték a regrutákat. A fizikai és pszichikai terhelésnek része volt az is, hogy pocsék koszton tartották, őket, és sűrűn végeztettek velük értelmetlen, megerőltető feladatokat.
9. A Japán Birodalmi Hadsereg az egyetlen olyan haderő volt, amely a második világháború során vegyifegyvert vetett be a harctéren (Kínában).
10. A Japán Birodalmi Hadsereg néhány katonája a második világháború lezárulta után is tovább harcolt. A legtovább, 1974-ig Onoda Hiroo és Nakamura Teruo tartott ki. Onoda a Fülöp-szigeteken, Nakamura pedig Indonéziában tette le a fegyvert.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap