Több mint fél évszázada megoldatlan Finnország leghírhedtebb gyilkossági ügye
2019. január 11. 09:18 Múlt-kor
1960 nyarán négy kamasz közös, kempingezős randevúra indult a finnországi Espoo városához közeli Bodom-tóhoz (finn: Bodominjärvi, svéd: Bodom träsk). Csak egyikőjük tért vissza élve, a többiek brutális tömeggyilkosság áldozatai lettek. A rejtélyes ügyben évtizedeken át nem volt előrelépés, 40 évvel később pedig meggyanúsították őt is barátai megölésével, eredménytelenül. A megoldatlan ügy Finnország leghíresebb bűnügyi rejtélye.
Korábban
Halál a tóparton
1960. június 4-én két 15 éves lány, Maila Irmeli Björklund és Anja Tuulikki Mäki útnak indult Espooból sátorozni. Velük tartottak 18 éves barátaik is, Seppo Antero Boisman és Nils Wilhelm Gustafsson is. Egy jól ismert kempinghelyszínre mentek a közeli Bodom-tó partján. Az első nap délután felállították sátrukat, és minden a legnagyobb rendben volt. Arra azonban, ami a hajnali órákban történt, máig nincs egyértelmű magyarázat.
Az egyetlen túlélő, Nils Gustafsson az elkövetkező év során több százszor mesélte el, mire emlékezett. Az általa mondottakat számtalanszor forgatták ki és változtatták meg a sajtóban, de az ő beszámolójának tényei ugyanazok maradtak. Június 5-én valamikor hajnali négy és hat óra között Björklundot, Mäkit és Boismant halálra döfték és verték ismeretlen tárgyakkal a sátor falán keresztül, kívülről. Az elkövető Gustafssonra is rátámadt, állkapcsát és több arccsontját eltörte, továbbá agyrázkódást is okozott neki. Gustafsson elmondása szerint egy fekete és élénkpiros ruhás támadóra emlékezett.
A brutális gyilkosságok helyszínét, az összedőlt sátrat először egy csoport madarakat figyelő kisfiú pillantotta meg reggel hat óra körül. Állításuk szerint egy szőke férfit is láttak éppen távozóban, de nem mentek közelebb. A holttesteket délelőtt 11 körül fedezte fel egy helyi ács, Risto Sirén. Mäki és Boisman hullája a sátorban feküdt, Björklundé, valamint a sérült Gustafsson azonban annak tetején. A három holttest közül Björklundé volt a legrosszabb állapotban – deréktól lefelé meztelen volt, és láthatóan halála után is több szúrás érte. Sirén azonnal értesítette a rendőrséget, akik dél körül értek a helyszínre. Eddigre az áldozatok már legalább hat órája halottak voltak.
A tetthelyen számos furcsaságot találtak, amelyek még rejtélyesebbé tették az ügyet. Az áldozatok motorjaihoz való slusszkulcsok például eltűntek, de a járművek továbbra is a helyszínen voltak. Gustafsson cipője is hiányzott, a lábbeliket körülbelül 500 méterre a sátortól találták meg, ruhájának néhány darabjával együtt. A rendőrök számos hibát is vétettek a helyszínelés során – nem zárták le a környéket, nem vették hivatalos jegyzőkönyvbe a talált tárgyakat, és első érkezésük után egy időre távoztak is, amit követően kíváncsiskodók hada forgatta fel a tetthelyet. Hogy korrigálják mulasztásukat, a rendőrök a hadsereghez fordultak segítségért az eltűnt tárgyak felkutatásában, ezzel azonban csak még jobban megváltoztatták a helyszín állapotát – a tárgyak nagy része pedig sosem került elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap