2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sörfőzésből éltek a középkor valódi „boszorkányai”

2018. július 17. 08:25 Múlt-kor

A seprűvel repülő, hegyes kalapot viselő boszorkány, aki sötét, nyirkos helyen lakik fekete macskájával, ahol különféle bizarr hozzávalókat tárol a fortyogó üstökben és edényekben készülő bájitalaihoz, mára az egyik legelterjedtebb toposszá vált a nyugati kultúrában. A legújabb kutatások szerint azonban e sztereotípiák egy másfajta italkészítő mesterségben gyökereznek: az angol sörfőzésben.

A seprűvel repülő, hegyes kalapot viselő boszorkány, aki sötét, nyirkos helyen lakik fekete macskájával, ahol különféle bizarr hozzávalókat tárol a fortyogó üstökben és edényekben készülő bájitalaihoz, mára az egyik legelterjedtebb toposszá vált a nyugati kultúrában. A legújabb kutatások szerint azonban e sztereotípiák egy másfajta italkészítő mesterségben gyökereznek: az angol sörfőzésben.

Habár a sört már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is ismerték, csak a 14. századi Európában, azon belül is leginkább Angliában került összekapcsolásra a boszorkánysággal. Ennek hátterében a sörfőző szakmában végbement változás áll – az addig többnyire nők által űzött mesterséget elkezdték átvenni a férfiak, akik igyekezték minél jobban kiszorítani a nőket.

A 14. századig Angliában többnyire nők végezték a sörfőzést – legtöbbször férjes asszonyok, de gyakran előfordult, hogy házasság előtt, válás után, vagy özvegyként egyedülálló nők ideiglenesen vagy állandó jelleggel a sörfőzésből tartották fenn magukat. A minél jobb ízű főzeteket kifejleszteni igyekvő sörfőzőnők olykor igen heves versengésbe kezdtek egymással. A fekete halál 1348-as Angliába érése előtt például a northamptonshire-i Brigstockban több mint 300 nőt jegyeztek, mint akik eladásra szánt sört főztek. A mesterség korabeli tartozékai között ott volt a hatalmas üst, és különféle seprűk is.

Kint a vásárban a sörfőzők hegyes csúcsban végződő, magas kalapot hordtak, hogy megkülönböztessék magukat a többi árustól – idővel ez lett a szakma szimbóluma. A sörfőzéshez használt különféle gabonákra leselkedő legnagyobb fenyegetés – a rágcsálók – távol tartására a korban a legelterjedtebb módszer a macskatartás volt, így az idővel kizárólag fekete színt öltő „familiáris” eredete is adott.

A seprű eredete többrétegű is lehet – hozzátartozhat a seprűre hasonlító úgynevezett „sörpózna”, amelyet az árusítóhely vagy üzlet előtt állítottak fel, jelezve, hogy elkészült és fogyasztható a legújabb adag sör, illetőleg maga a seprű, amellyel a főzés helyszínét igyekeztek tisztán tartani. Emellett manapság egyre szélesebb körben ismert, hogy a késő középkori, illetve kora újkori farmakológia által ismert több növényi eredetű, tudatmódosító hatású szer nők esetében a hüvelyen át applikálva fejtette ki a legjobban a kívánt hatást, erre szolgáló alkalmatosságként pedig kézenfekvő választás volt a seprűnyél. Ezáltal nem csupán tudatmódosító szerekkel „varázsolt” az illető, de még akár önkielégítést is végezhetett az eszközzel, így hatványozottan „rászolgálva” a boszorkányság vádjára.

Mi okozta azonban e női vállalkozók nyilvános megítélésében ezt a hatalmas negatív változást? A válasz sajnos nagyon egyszerű: az anyagiak. Ahogy egyre nagyobb bevételre tettek szert a sörfőző nők, annál inkább szúrták a férfi társadalom szemét – különösen az egyházét –, és a részegítő italok készítésével foglalkozó, romlott csábítóknak tekintett nők kiváló bűnbakként szolgáltak az isteni csapásnak tekintett pestisjárvány számára is. A 14. század közepétől az egyház egyre jobban igyekezett ráerősíteni arra a narratívára, hogy a női sörfőzők az ördög szolgái, és hogy a sör a Sátán kedvenc itala.

Ahogy a kanadai Ontario tartományban található Waterloo Regionális Múzeum gyűjteményének kurátora, Stacey McLennan nyilatkozta a kanadai CBC televíziónak 2015-ben: „Több ábrázoláson szerepelnek sörfőzőnők a pokolban ebben az időszakban, mint bármely másikban. Anglia legtöbb középkori templomában található valamilyen ábrázolás, faragvány vagy festmény, amelynek Végítéletet ábrázoló jelenetében a sörfőzőnő a pokolban van.”

Az olyan eszközöket, mint a kalap és a seprű a boszorkányság tartozékaivá nyilvánították. Ezek a nézetek hamar elterjedtek, és a sörfőzőnők elkezdték elveszíteni vendégeiket, akik egyre inkább áttértek a férfi sörfőzők termékeire, nehogy egy gonosz nő által készített főzet megbabonázza őket. Nem csak vásárlóikat vesztették el azonban a sörfőzéssel foglalkozó nők: egy olyan korban, amikor olcsón mérték az életet, és az eretnekség vádja mindennél súlyosabb volt, ha valakit boszorkánynak tartott a környezete, az egyet jelenthetett a halállal.

Azon a tényen kívül, hogy a sörfőzés kizárólag férfiak által űzött mesterséggé vált az elkövetkező évszázadok során, nem maradt fenn más nyoma a nők kiszorításának a szakmából – így arról sincsenek adataink, mennyi „boszorkányként” megölt nő esetében játszott szerepet az, hogy e mesterségből élt. Anglián kívül jól kimutatható a sörfőzőnők üldöztetése továbbá Spanyolországban is, ahol a hírhedt inkvizíció némileg később, a 15. és 16. század folyamán számolta fel az italméréssel foglalkozó nők üzleteit hasonló logika mentén.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Margaret Hamilton a gonosz Nyugati Boszorkány szerepében az 1939-es Óz, a csodák csodája című filmbenAngliai templomi pad díszítése, amely egy sört kimérő nőt ábrázolSörfogyasztás ábrázolása az ókori EgyiptombólAz 1300 körül keletkezett, IX. Gergely pápa Decretaliáját tartalmazó, Smithfield Decretals néven ismert angol kódex illusztrációja sörrel a kezében és a házára kihelyezett seprűszerű póznával ábrázol egy sörfőzőnőtCsúcsos kalapban ördögi lényekkel táncoló boszorkányok egy középkori metszeten
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár