A kipusztulás szélére sodort több növényfajt is a viktoriánus páfránymánia
2018. május 30. 18:47 Múlt-kor
Minden korszaknak megvan a maga őrülete, amely izgalomban tartja az embereket szabad óráikban. Nem volt kivétel ez alól a viktoriánus Anglia sem, amelynek asszonyai a páfrányokban találták meg igazi szenvedélyüket.
Korábban
A korban leginkább páfrányláz – vagy a növény latin neve alapján Pteridomania – névre keresztelt jelenség gyökerei 1828-ra nyúlnak vissza, amikor is egy londoni botanikus, Nathaniel Bagshaw Ward azzal szembesült, hogy az angol főváros levegője már annyira szennyezetté vált, hogy páfrányai sorra elpusztulnak a kertjében. Ward megoldást keresett a problémára és észrevette, hogy az üvegedényekbe helyezett palánták szépen tudnak növekedni.
A sikeren felbuzdulva készített is egy speciális, zárható üvegládát, amelynek aljára földet helyezett. A Ward-láda névre keresztelt alkotás lényegében a történelem első terráriuma volt, amelyet Ward elsősorban arra használt, hogy angliai növényeket küldjön ausztrál kollégáinak úgy, hogy azok túléljék a hosszú utat. A tudományos praktikussága mellett a ládának azonban volt egy másik tulajdonsága is, nevezetesen, hogy szép volt, így kiváló díszítőelemként szolgálhatott egy lakás belsejében is.
A Ward-ládák valósággal letarolták Angliát és néhány éven belül szinte már mindenki páfrányokat nevelgetett otthonában. A növények iránti rajongást a botanikusok sem mulasztották el kihasználni, így például Ward egyik kollégája és barátja, George Loddiges egy képes katalógust adott ki, amelyből az újdonsült kertészek kedvükre válogathattak a Loddiges által kínált mintegy 80 egzotikus páfrányfajta közül.
A páfrányokhoz persze nem csak vásárlás útján lehetett hozzájutni, hanem elég volt kimenni a természetbe és begyűjteni a tetszetős növényeket. A páfránygyűjtés elsősorban a nők kedvelt hobbijává vált, akik valóságos páfrányvadász-partikat rendeztek ismerőseik meghívásával. A természetben való bandukolás valószínűleg azért volt különösen népszerű az asszonyok körében, mert ilyenkor nem kellett tartaniuk magukat a viktoriánus Anglia szigorú társadalmi szabályaihoz.
A Pteridomania kifejezést a kor egy népszerű írója, Charles Kingsley alkotta meg, aki egyik könyvében így írt az új őrületről: „Lányaitok talán már el is kapták az elterjedt pteridomaniát és páfrányokat gyűjtenek és vásárolnak. Közben pedig kiejthetetlen növényneveken civakodnak, amelyek minden újonnan vásárolt páfrány esetében mások és mások.”
A növények népszerűsége gyorsan túllépett a terráriumok falain és a páfrányok formavilága kedvelt díszítőmotívummá is vált. A levelek feltűnnek az ekkoriban készült edényeken, ruhákon és még a sírköveken is. Bár a páfrányláz elsősorban Angliát érintette, a század második felére már Egyesült Államokban is jócskán voltak követői.
Az ártatlannak tűnő hobbi komoly veszélyeket is rejtett magában. Több eset is előfordult, amikor egy-egy merész páfrányvadász a halálba zuhant, miközben egy magas sziklán talált különleges növényt igyekezett begyűjteni. Az igazi veszély azonban magukra a növényekre leselkedett, ugyanis a tömeges páfrányvadászatok több növényfajt is majdnem teljesen kipusztítottak. Az ír Killarney-páfrány például még napjainkban is védett növénynek számít a 19. században elszenvedett veszteségei miatt.
A páfránymánia pusztító hatásait már a korban is észlelték, ahogy Anglia egyre súlyosabb páfrányhiánnyal volt kénytelen szembenézni. Egy Nona Bellairs nevű írónő még javasolta is, hogy a vadászatot szabályozó rendelkezések mintájára alkossanak páfránytörvényeket is a népszerű növények megóvása érdekében. Erre végül nem került sor, ugyanis a század végére, mint ahogy az általában lenni szokott, teljesen lecsengett a páfrányláz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először 2024.04.16.