2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A fej akár 10 méterre is elrepülhetett – brutális látványosság volt az ágyúval való kivégzés

2018. május 23. 12:56 Múlt-kor

Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ez alól sajnos a büntetőformák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek megbűnhődésére tucatnyi kegyetlen módszert találtak ki eleink a történelem folyamán. Egy kevéssé ismert kivégzési módszer volt az, amikor az ágyú szája elé kötötték az elítéltet.

Egy, főként Ázsiában elterjedt kivégzési módot alkalmazva az elítéltet háttal kötözték az ágyú nyílása elé, kezeit pedig a kerék küllőihez rögzítették. Amikor a fegyver elsült – a szemtanúk beszámolói szerint – a kivégzett személy feje akár tíz méterre is elrepült, a karok és a lábak pedig oldalirányba távoztak.

A kíméletlen kivégzési módszert a 16. századtól egészen a 20. századig alkalmazták. Valószínűleg a portugál gyarmatosítók (más források szerint a Mogul Birodalom hatóságai) hívták életre, s először 1509-ben Ceylonon, majd 1656-ban a sziget fővárosa, Colombo ostromakor használták – amikor az éhező lakosok kannibalizmusra adták a fejüket, ezzel a véres módszerrel akarták elrettenteni őket az embertelen szokástól. Később, a 16-17. század folyamán Mozambikban, Indiában és Brazíliában is elterjesztették a módszert. A 18. századra leginkább Indiában alkalmazták, ahol a szubkontinensen birodalmat építő mogulok általában az elfogott lázadók ellen használták. A gyarmatosító britek alkalmazkodtak az ázsiai légkörhöz, s a brutális ítéletvégrehajtást a szipolylázadásban résztvevő indiai katonák kivégzésekor használták. Ám Ázsia-szerte elterjedt.

A jelentések szerint a kivégző módszert 1857 májusa és szeptembere között legalább 44-szer alkalmazták. Szemtanúk leírása szerint egy-egy alkalommal valóságos vérfürdő kerekedett a kivégzésből, ahol még a bámészkodók sem voltak biztonságban. A lövegeket csak ritkán töltötték meg a drága ágyúgolyóval, néha vaktöltényt, gyakran pedig kartácsot használtak – amely nem egy alkalommal megsebesítette a nézőket is, kiknek végtagjait aztán amputálni kellett. A kivégzések idején dögevő madarak keringtek a levegőben, s – egy beszámoló szerint – bizarr módon elkapták a levegőbe kerülő húscafatokat, máskor pedig kóbor kutyák falatoztak a véres helyszínen.

Egyes bizonyítékok szerint utoljára az 1930-as években Afganisztánban alkalmazták ezt a kivégzési formulát 11 lázadó ellen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár