2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gazdasági katasztrófát okozott Spanyolországban a zsidók 1492-es kiűzetése

2018. április 16. 08:59

“Azok, akik azt állítják, Ferdinánd és Izabella bölcsen viselkedik, valóban bolondok. Ugyanis nekem adták ellenségeiket és egyben nemzeti kincsüket, a zsidókat” – mondta a krónikák szerint II. Bajazid török szultán, aki a híres, 1492. március 31-én kiadott Alhambra-dekrétumra reagált. Az Ibériai-félsziget legnagyobb államait egyesítő uralkodópár ezen utasításával vette kezdetét a zsidók Spanyolországból történő kiűzetése.

Zsidó származásúak már a római kor óta éltek a félszigeten. A muszlim hódítás idején közösségeik virágzásnak indultak, igyekeztek kihasználni a hódítók jelenléte adta új lehetőségeket, és igen magas pozíciókat szereztek meg. A reconquista végeztével – amikor 1492-ben az utolsó muzulmán erődítés, Granada is elesett az Ibériai-félszigeten – a spanyolországi zsidóság élete hatalmas fordulópontot vett.

A helyi zsidóság aranykora tulajdonképpen már 1391-ben véget ért, amikor a Ferdinand Martinez katolikus pap által feltüzelt csőcselék több ezer zsidót gyilkolt le Spanyolország-szerte. Martinez korábban pedig azt hirdette igen nagy elánnal, hogy az izraelitákat elszeparált területekre (gettókba) kellene költöztetni, valamint azt propagálta, hogy erőszakkal kényszerítsék őket a keresztény hit felvételére.

A második csapás majdnem pontosan egy évszázaddal később, 1492-ben érkezett, amikor az Ibériai-félsziget egésze keresztény uralom alá került. A várható erőszak és a további elnyomás elkerülése érdekében számos zsidó család keresztelkedett meg. A marranos néven említett áttértek azonban továbbra is elutasítások sorába ütköztek, mikor megpróbáltak bekerülni a társadalom magasabb köreibe, ugyanakkor a hagyományos “spanyol” társadalom részeivé sem tudtak igazán válni. Gyakran vádolták őket azzal, hogy titokban továbbra is “űzik a judaista praktikákat”, amit a zsidó tömegek erkölcstelen és bomlasztó hatásának tulajdonítottak, és egyben a keresztény hit megtagadásaként értelmeztek.

A homogén társadalom megteremtése és a zsidó vagyon megszerzése érdekében a spanyol uralkodópár kihirdette a rettegett rendeletet, amelynek megfelelően kiűzettek a zsidók a spanyol korona területeiről. A dekrétum következtében több tízezer izraelita (a becslések 40 és 100 ezer közé teszik a számukat) lett elkergetve.

E lépés – a leginkább elfogadott tézis szerint – gazdasági és kulturális katasztrófát eredményezett Spanyolország számára, ugyanis a királyság pont azon tagjait száműzték, akik jelentős szerepet töltöttek be az ipar és kereskedelem területén. Éppen abban az időszakban, amikor Európa vezető hatalmai agrárállamokból lassan iparállamokká kezdtek válni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár