Megújulnak a Bükk földvárai és kunhalmai
2017. november 14. 14:52 MTI
A Bükkben több földvár és kunhalom megóvására nyert pályázaton pénzt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága - derül ki a társaság közleményéből. Közlésük szerint a hegység és a síkvidék találkozása gyakran nyújtott menedéket és élőhelyet az embereknek az őskortól.
Korábban
A Bükk északi és déli peremén, illetve a mélyen benyúló völgyekben vagy nagy területre kilátást nyújtó hegyormokon több őskori, bronzkori, vaskori, illetve koraközépkori földvár és erődített telep ismert. A 2018 végéig tartó, 180 millió forint értékű projekt keretében hét helyen terveznek állagmegóvást, helyreállítást Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében.
A munka három nagy kiterjedésű, több korszakon át lakott földvárat, négy kisebb kiterjedésű földvárat érint, valamint az utóbbi években kunhalomként nevesített két területet, amelyet jelenleg szántóként hasznosítanak. A kunhalomokat és a földvárakat rekonstruálják.
A nemzeti park tájékoztatása szerint a kunhalmoknál nem terveznek felszíni beavatkozást a bonyolult tulajdoni viszonyok miatt, azonban légi lézerszkennelt felvételek készítésével és felszíni régészeti vizsgálatokkal ezek esetében is pontosítják kiterjedésüket. Ez lehetővé teszi a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerbe (MePAR) történő felvételüket is. Az állagmegóvás ugyanakkor lehetővé teszi a kunhalmok és földvárak hosszú távú fenntartását, tanulmányozhatóságukat és természetvédelmi célú bemutatásukat.
Magyarországon az Árpád-korig használták ezt az erődítést, a legtöbb földvárat a korábban a Kárpát-medencében élők építették. Egy 2003-ban lezárult felmérés szerint a mai Magyarország területén 373 őskori földvár található. A Bükki Nemzeti Park most egyebek mellett a bélapátfalvai, a szilvásváradi, a cserépfalui, a felsőtárkányi, bükkzsérci, Hódos-tetői földvárakat újítja fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap