2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Holtak dzsungele – a balinéz falu, ahol az erdő közepén hagyják az elhunytakat

2017. március 30. 10:58

Ha a Trunjan nevű balinéz falu lakói közül valaki elhalálozik, társai az elhunytat egy teljesen egyedülálló temetkezési szokás szerint helyezik örök nyugalomra. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik.

Az Indonéziához tartozó Bali szigetének egy félreeső, izolált részén, a Batur-tó keleti partján, egy vulkán lábánál fekszik a Trunjan nevű falucska, amely legkönnyebben csónakkal érhető el. Lakosai a sziget őslakói, a „bali agák” közül kerülnek ki, akik egyes elméletek szerint még a Jáva szigetéről érkező, 1340-es évekbeli bevándorlás előtt is ott éltek. Ezen hegyi emberek főként abban különböznek Bali síkvidéki lakóitól, hogy még a hindu-buddhista vallás érkezése előtt elterjedt ősi rituálékat gyakorolják. Egy rézlemezen talált felirat szerint a falu temploma a 10. században épülhetett, ám a helyiek szentül meg vannak győződve arról, hogy a falu ennél évszázadokkal régebbi.

Trunjan lakosai egy sehol máshol nem látható szokás keretében búcsúznak el halottaiktól. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik. Habár a falu közvetlen szomszédságában zajlik e folyamat, az élőket nem zavarják bomló elhunytjaikból származó szagok, ugyanis a helyi taru menjan nevű (jelentése: jó illatú fa), léggyökeres fák teljesen semlegesítik a rothadó emberi szövetek nem kívánt szagát. A helyi mítosz szerint a növény nevéből származik a falu neve is.

Mikor az elhunyt teste teljesen lebomlott, a koponyáját általában a kb. 450-500 méterrel északra található lépcsős kőoltárra helyezik, amelyet csupán csónakkal lehet megközelíteni. Ám ez a különös temetkezési lehetőség csak azokat illeti meg, akik házasságot kötöttek életükben, a hajadonok, illetve agglegények, esetleg fiatalon elhunyt falubeliek maradványait a temetőben földelik el. A kőoltárt csupán férfiak közelíthetik meg, a hitvilág szerint ha élő nő lépne be oda, a falut földrengés vagy vulkánkitörés pusztítaná el.

E temetkezési szertartás a neolit korból származó Agama Baju vallási közösség idejére nyúlik vissza, amely a hindu időszak előtti Bali hat legfontosabb vallási-spirituális szektájának egyike volt. Az Agama Baju hívői a csillagokat és a szelet imádták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár