Arcot kapott a véletlenül előkerült, titokzatos egyiptomi múmia
2016. szeptember 5. 13:35
Arcrekonstrukciót végeztek el egy ausztrál egyetemi gyűjteményből a véletlennek köszönhetően előkerülő, eredetét tekintve igencsak rejtélyes egyiptomi mumifikálódott fejen. Mint kiderült, a fiatal, maximum 25 éves korában elhunyt leánynak nem egy betegséggel kellett megküzdenie, mielőtt találkozott Anubisszal. A szakértők egy videón is bemutatják az arcrekonstrukció folyamatát.
Korábban
Az egyiptomi mumifikálódott fejet egy véletlennek köszönhetően fedezték fel az ausztráliai Melbourne-i Egyetem gyűjteményében. A múzeum kurátora éppen ellenőrzést tartott a raktárban, amikor ráakadt a feledésbe merült maradványokra. Mivel nem megfelelő körülmények között tárolták, rögtön elküldték komputertomográfiára, hogy tüzetesebben megvizsgálják.
„Az elemzések során kiderült, hogy a koponya meglehetősen jó állapotban van, a mumifikálást is szakszerűen végezték el, így belülről is kiválóan néz ki” – magyarázta Varsha Pilbrow, az egyetem biológiai antropológusa. Hozzátette: „mindez lehetővé tette számunkra, hogy a következő lépésre gondoljunk”.
A képalkotó szakértő segítségével Pilbrow és csapata a CT-t is felhasználva egy háromdimenziós lenyomatot készített a múmia koponyájáról. Az arccsontokat, az állkapocscsont méretét, valamint „szögét”, továbbá a szemüreg mélységét tanulmányozva világossá vált, hogy egy nő maradványairól van szó. A kutatók Meritamon névre keresztelték. (Így hívták II. Ramszesz és Nofertari legismertebb, negyedik lányát is.) A szakértők szerint halálának idején nem lehetett több 25 évesnél, és minden bizonnyal magasabb társadalmi rétegből származhatott, hiszen szerettei állták a mumifikálás költségeit. „Egészen elképesztő, hogy mindezen tényekre a lelet elpusztítása nélkül derülhetett fény” – mondta Pilbrow.
Különös, de a mumifikált fej eredete a mai napig nem ismert. Csupán találgatni tudunk. A múzeum munkatársai szerint a fej egykoron Frederic Wood Jones professzor gyűjteményének része lehetett, akit mielőtt a Melbourne-i Egyetem anatómiai tanszékének igazgatójává választották volna 1930-ban, Egyiptomban végzett régészeti kutatásokat. A mumifikálás során használt kötszerek, valamint a balzsamozási technika alapján a szakértők arra következtettek, hogy Meritanom 2000 évvel ezelőtt élhetett. A radiokarbonos kormeghatározási vizsgálatok után pontosabb adatokkal tudnak majd szolgálni.
A CT-szkennelés, valamint a háromdimenziós nyomtatás egyéb részleteket is felfedtek a titokzatos egyiptomi lány életéből. „Kiderült, hogy a koponya csúcsánál a csont igen vékony, és extrém módon porózus” – mondta Pilbrow a Live Science-nek. „Mindez azt jelzi, hogy súlyos vérszegénységben szenvedett” – tette hozzá. A hemoglobin és az oxigén hiányossága miatt minden bizonnyal csontvelődaganata lehetett. A vékony koponyacsont pedig a szervezet azon küszködését jelzi, hogy több vörösvértestet igyekezett előállítani, magyarázta a kutató, aki szerint mindezek mellett még számos fogászati betegségekkel is meg kellett küzdenie a lánynak.
A vérszegénység, valamint a fogproblémák igen elterjedtek voltak a fáraó népének tagjai körében, ám ez nem jelenti azt, hogy Meritanom halálának közvetlen oka is ezek között keresendő. A szaksajtóban még nem megjelent kutatás jelenleg is zajlik, fő célkitűzése az arcrekonstrukciót követően a fiatal halála pontos okának meghatározása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap