A német parlament népirtásnak minősítette az örmények lemészárlását

2016. június 3. 10:14 MTI

A német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. A török elnök válaszul kijelentette, hogy ez a döntés komolyan érinteni fogja a kétoldalú kapcsolatokat, és első lépésként konzultációra hazarendelte a berlini török nagykövetet.

Korábban

A német kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el. A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.

A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira. A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa "példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és a népirtások" 20. századi történetét.

A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak - az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének - "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést. A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, "a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet" kifejeződése is - áll a határozatban.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az állami televízióban élőben közvetített beszédében a kenyai fővárosból azt üzente: miután visszaérkezik Törökországba a konzultációra hazarendelt berlini nagykövet, a török kormány megvitatja, milyen lépésekkel válaszoljon a berlini döntésre, de az előre látható, hogy a döntés "komolyan fogja érinteni Törökország és Németország kapcsolatát".

Binali Yildirim miniszterelnök Ankarában a döntésre reagálva nyomatékosította: Törökország soha nem fogadja el a Bundestag döntését. "Nincs a múltunkban semmi, ami miatt szemlesütve kellene szégyenkeznünk" - szögezte le Yildirim. A kormányfő a német törvényhozás "hibás" döntéséért a "rasszista örmény lobbit" tette felelőssé. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta, hogy a "felelőtlen és alaptalan" döntések semmiképpen nem fedik el Németország saját "sötét történelmét".

Örményország örömmel fogadta a német parlament határozatát. "Örményország üdvözli a német Bundestag határozatát a népirtásról, amelyet örmények és más keresztény népek ellen követtek el" - derül ki a külügyi tárca közleményéből. Szerinte a határozattal Németország nemcsak az örmények ellen elkövetett népirtás nemzetközi elismeréséhez és megítéléséhez tett fontos hozzájárulást, hanem az emberiség népirtások, s az emberiesség elleni bűncselekmények megelőzésére irányuló közös harcához is. "A nemzetközi közösség 101 éve várja, hogy Törökország szembenézzen saját történelmével" - tette hozzá Edvard Nalbandján külügyminiszter.