Nem csak a spártaiak vívtak élethalálharcot Thermopülánál
2016. március 23. 08:34 Múlt-kor
A thermopülai csata történetét – ha máshonnan nem, a 300 című nagy sikerű, Gerald Butler főszereplésével készült filmből – mindenki ismeri. Ausztriában újonnan felfedezett pergamentöredékekből kiderül, hogy a szorosban nem csak egyetlen csata zajlott a történelem során.
Korábban
Az i. e. 480-ban zajló thermopülai csatában 300 spártai, valamint néhány ezer szövetségesük Leónidasz vezetésével szembeszállt a többszörös túlerőben lévő perzsa sereggel. Hérodotosz az ütközet kapcsán 3 milliós perzsa sereget említ, de létszámuk valószínűleg nem lehetett több 200 ezernél.
A mindezidáig ismeretlen, a rómaiak betörő gótok elleni küzdelméről, egyben a második thermopülai csatáról tanúskodó görög nyelvű szöveget egy osztrák könyvtárban találták meg. A töredékek szerint a 3. század közepén a birodalomba betörő gótokat a római (valójában persze görög) erők Thesszalonikénél (ma Szaloniki) verték vissza, majd a felek Thermopülánál is megütköztek egymással.
A szakemberek spektrális képalkotási eljárás segítségével tették olvashatóvá a szöveget, amely egy 3. századi görög történetíró-politikus, Dexipposz (nem azonos a 4. században élt filozófussal) írásának 11. századi másolata. Az ókori szerző leírja, hogy a támadók zárt rendben közelítettek a thesszalonikébeliek városához, de „a falakon állók bátran védték magukat, számos segítő kéz segítségével távol tartva a hadoszlopokat” – olvasható a töredékekben.
A szöveg a Thesszaloniké elleni gót támadás mellett az ezt követő, a délre törő gótok visszaverésére tett erőfeszítések előkészületeikről is beszámol. Mivel a gótok nem tudták elfoglalni Thesszalonikét, déli irányba, Athén felé kezdtek el vonulni, és a szöveg szerint már maguk elé képzelték a rengeteg arany és ezüst fogadalmi ajándékot és a görög szentélyek gazdagságát, miután megtudták, hogy a régió különösen gazdag ebben a tekintetben.
A görög védők a Thermopülai-szorosban gyűltek össze a gótok feltartóztatására. „Néhányan közülük kis lándzsákat, mások fejszéket, megint mások fából készült, bronz- és vashegyű dárdákat cipeltek, vagy bármit, amivel felfegyverezhették magukat” – írta Dexipposz. A történetíró szerint a védők teljesen megerősítették a külső falakat.
A feltehetően i. sz. 260 körül lezajlott második thermopülai csata előtt egy Marianus nevű hadvezér egy lelkesítő beszédet is tartott a katonáknak, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a terület, amelyen összegyűltek, mind a harc oka, vagyis az önvédelem kényszere erényes tettek emlékét idézheti fel a görögökben. Felhívta rá a figyelmet, hogy őseik nem hagyták, hogy a betolakodók megfosszák őket szabad államuktól. Marianus arra is emlékeztette katonáit, hogy a korábbi csatákban félelmetesnek tűntek fel az ellenségeik előtt, ezért úgy gondolta, nem reménytelen a győzelem. Sajnos Marianus szónoklata sem őrződött meg teljes egészében, és egyelőre a csata végső kimenetelét sem ismerjük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap