2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hová tűnt Julius Caesar elefántja?

2015. január 14. 08:59

Az i. e. 54-ben Britanniába betörő Julius Caesar egy elefánt hátán kelt át a későbbi Londonium (London) híres folyóján, a Temzén, valahol a mai Lambeth-híd környékén. A kevésbé ismert tényt sokan csak szóbeszédnek tartják, pedig írott forrás is megemlékezik a nem mindennapi jelenetről. Az állítólag fél Európát átszelő állat igen nagy hatást tett a britekre, ugyanis korábban még nem láttak ormányost. Caesar, ha valóban vitt elefántot a szigetre, tettét nem hadi szempontok vezérelték, hanem az, hogy borsot törjön egyik vetélytársa orra alá a nagyapjára történő utalással. A rosszmájú viccelődés balul sült el, s a későbbi diktátor önmagából csinált bolondot.

Ormányos a ködös Albionban

Az írott bizonyíték a görög Polyaenus által az i. sz. 2. században összeállított, az ókor katonai stratégiáit taglaló gyűjteményben található. "Caesar egy hatalmas folyón akart átkelni Britanniában, Cassoellaunus, a britonok királya azonban lovasokkal és harci szekerekkel igyekezett megakadályozni ebben" - írja a forrás.

Caesar Britannia meghódítására induló inváziós seregében valóban lehetett egy elefánt, amelyet korábban a sziget lakói még soha életükben nem láthattak. Vaspáncélt viselt, a hátára pedig egy hatalmas torony volt erősítve, amelyben íjászok és parittyások kaptak helyet. A britek elcsodálkoztak a fenevad láttán, lovaik pedig annyira megijedtek tőle, hogy a seregnek vissza kellett vonulnia, így a rómaiak mindenféle atrocitás nélkül át tudtak kelni a túlpartra, olvashatjuk az elbeszélésben.

Más krónikás azonban még csak lábjegyzetben sem említi az elefántot, sőt még Caesar a brit és gall háborúkat taglaló, Commentarii de bello Gallico (A gall háború) című művében sem szerepel a nagytestű emlős. Courtenay Edward Stevens angol történész 1959-ben írott cikkében próbálta megmagyarázni, hogy a későbbi diktátor miért hagyta ki elbeszéléseiből e fontos momentumot, s egy két évszázaddal későbbi forrás miért említhette meg.

A történész úgy vélte, Caesar riválisa miatt dönthetett úgy, hogy egy elefánttal keseríti meg a britek életét. Egyik legelszántabb vetélytársa, a konzuli babérokra törő Domitius Ahenobarbus ugyanis néhány hónappal azelőtt elhatározta, hogy eltávolítja a politikus-hadvezért az északnyugat-európai légiók éléről. Caesarnak gyorsan cselekednie kellett, egy katonai sikert akart felmutatni, s Britannia elfoglalását tűzte ki célul, társaival, Crassusszal és Pompeiusszal pedig elfogatta Ahenobarbust. Azonban a La Manche-csatornában állomásozó római flotta egy része fellázadt, s elsüllyesztette a hajókat, így i. e. 56-ban nem tudott átkelni a Brit-szigetekre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár