Így dönt a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjas személyéről

2014. október 9. 15:55 MTI

A III. Gusztáv király által 1786-ban a svéd nyelv és irodalom ápolására alapított Svéd Akadémia nem minden tagja fogadta szívesen Alfred Nobel arról szóló rendelkezését, hogy ők ítéljék oda az irodalmi elismerést, amelynek soron következő kitüntetettjét ma jelentették be Stockholmban.

Korábban

Az akadémia 1901 óta minden évben a hagyományokat szigorúan követve választja ki az irodalmi Nobel-díjasokat. A testület összetételét és munkáját pedig még régebbi, az akadémia alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák. A svéd királyi akadémiák sorába tartozó testület az előírások szerint 18 embert számlál, mindannyian életre szóló tagsággal bírnak. Jelenleg írók, nyelvészek, történészek, irodalomtudósok és egy jogász alkotják a testületet, amelynek titkára - és ezáltal az akadémia vezetője - a történész és író Peter Englund.

Kerstin Ekman több mint két évtizede inaktív tagja a testületnek: az akadémia tagjai között vita alakult ki arról, hogy állást foglaljanak-e a Salman Rushdie-t ért halálos fenyegetések után, és miután az a döntés született, hogy nem, Ekman két társával együtt elhagyta az akadémiát. Tagsága azonban élete végéig megmarad (Werner Aspenström és Lars Gyllensten már korábban elhunyt).

Ulf Linde zene- és műkritikus tavaly 2013 októberi halála óta az egyik hely üres a testületben. Utódjának Klas Östergrent választották, őt azonban csak december 20-án iktatják be, így a 2014-es Nobel-díjba nem volt beleszólása. Az irodalmi kitüntetettről szóló döntést az akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő. E testület tagjait három évre választják. A Nobel-díjról folytatott tanácskozások anyaga és a jelöltek listája 50 évig titkos.

A De Aderton, azaz A tizennyolcak néven emlegetett akadémiát évek óta bírálatok érik, mondván, hogy túlságosan is Európa-központú. A testület ezért az utóbbi időben a korábbinál több szakértőt kér fel, hogy nagyobb figyelem háruljon az Európán kívüli nyelveket képviselő írók alkotásaira. Tavalyelőtt kínai író, Mo Jen kapta a Nobel-díjat.

A jelölési folyamat első lépéseként a bizottság szeptemberben 600-700 szervezetet vagy személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazott személyére. Ajánlást korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények, illetve írószövetségek is tehetnek. Saját magát senki sem jelölheti, az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba. 2014-ben több mint 200 jelölés érkezett, ebből 36 név először szerepelt a listán.

Ezt követően a Nobel-bizottság áprilisra 15-20 fős névsort állít össze az akadémiának, a lista májusban ötfősre szűkül. Ezt követően az akadémia tagjai a nyár folyamán tanulmányozzák a jelöltek munkáját, a bizottság tagjai pedig beszámolókat készítenek. Az akadémia tagjai szeptemberben találkoznak, hogy megvitassák a listán szereplő írók érdemeit.

A díjazottról október elején döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel-díjat, amelyet Alfred Nobel (1833-1896) kémikus, feltaláló és multimilliomos alapított. Egyhangú döntésre szinte sosincs példa.