2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolása

2014. október 27. 10:55

Harmincöt esztendeje ismert a magyar tudomány és nagyközönség számára a Szent Korona első hiteles ábrázolása. Ám legfőbb nemzeti kincsünk históriájának egyik legkülönlegesebb rejtélyét azóta sem sikerült megoldani: mikor és milyen körülmények között keletkezett a magyar korona legkorábbi autentikus ábrázolása?  

Az eddigi elképzelések

A Szent Korona legrégibb hiteles képe egy napjainkban Münchenben őrzött kétkötetes munka első részében maradt  fenn; ennek kezdőlapján az 1555-ös évszám olvasható. A korona annak illusztrációjaként díszeleg ott, hogy a szerző elmeséli, miként szerezte vissza 1463 júliusának végén, a bécsújhelyi tárgyalásokat követően Hunyadi Mátyás király III. Frigyes császártól a magyar felségjelvényt. Azt ugyanis még 1440-ben Habsburg Albert magyar király özvegye, Erzsébet királyné ellopatta Visegrádról az udvarhölgyével (Kottanner Jánosnéval), majd a csecsemő V. László megkoronázása után Ausztriába  vitte. A kétkötetes kódex az 1570-es évek elején a Fugger család könyvtárából került a müncheni bajor hercegi, majd később a Bajor Állami Könyvtárba.

A fenti információkkal magyarázható, hogy a koronaábrázolás keletkezéséről számos elképzelés született. Bár a munka második kötete még 1550-es évekbeli eseményekről is beszámol, egyes kutatók ezzel nem törődve egyenesen a korona III. Frigyes általi birtoklásának idejére (1440–1463), mások a német vélemények hatására 1547 és 1555 közé vagy pontosabb időpont-megjelölés nélkül a  XVI. századra teszik az ábrázolás megszületését. Még akik tisztában vannak a kötetek XVI. század közepi keletkezési idejével, azok is gyakran feltételeznek koronaábrázolásunkhoz vagy Mátyás, vagy Jagelló-kori előképeket.

Mindeközben egykori Fugger-birtoklásának köszönhetően a magyar kutatás túlnyomó többsége a munkát a Fugger család történetének, röviden Fugger-krónikának tartja. Sőt, e feltételezésre építve széles körben elterjedt az a vélekedés, miszerint a korona egy ideig a Fuggerek birtokában volt, akik ugyan nem használták rendeltetésszerűen a magyarok iránti ellenszenvük  miatt, de legalább lerajzoltatták. Végül a koronakutatók egy része Szűz Máriát véli felfedezni a koronakép közepén. Az újabb kutatások alapján mindezek az elképzelések csaknem teljességgel hibásnak nyilváníthatóak.

Pálffy Géza írását keresse a Múlt-kor történelmi magazin őszi számában!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár