Történelmi emlékek, amelyeket iszlamisták pusztítottak el
2014. augusztus 4. 14:21
Az Iszlám Állam (korábban: Iraki és Levantei Iszlám Állam) nevű szélsőséges szunnita csoport tagjai július végén felrobbantották a keresztények és a mohamedánok által is szent helynek tartott Jónás próféta moszuli mecsetét, mondván, az "hitehagyottak" gyülekezőhelye volt. Sajnos nem ez volt az első - és vélhetően nem is az utolsó - alkalom, hogy arab szélsőségesek történelmi emlékek ellen intéztek támadást.
Korábban
Bamijáni Buddha-szobrok
Az eddigi talán leghírhedtebb műemlékrombolást az afganisztáni tálibok hajtották végre, miután vezetőjük, Omar molla 2001-ben, hatalmuk csúcsán harcot hirdetett a bálványimádás ellen, mondván, az ellentétes az iszlámmal. Legismertebb és legnagyobb áldozatai - mind méretüket, mind szimbolikus jelentőségüket tekintve - a bamijáni Buddha-szobrok voltak, amelyeket ágyúval lőttek és dinamittal robbantottak fel. "Minden muzulmán büszke lehet a hatalmas bálványok lerombolására, dicsőség Allahnak, hogy elpusztíthattuk őket - mondta akkor a tálibok de facto államfője.
Bámiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső részén, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Legfőbb nevezetessége a tálibok által lerombolt két álló Buddha-szobor volt, a kisebbiket (38 méter) 544 és 595, a nagyobbikat (55 méter) pedig 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.
Miután 2003-ban megdöntötték a tálibok uralmát, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a völgyet, amely fölött a szobrok álltak, és régészek árasztották el a környéket. Mindössze két hatalmas üres mélyedést, egy halom törmeléket és fel nem robbant aknákat találtak ott, ahol valaha a szobrok voltak. A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. Szakértők szerint ma már nem lehetséges a szobrok teljes restaurálása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap