Nemzeti emlékhely lehet az egri vár
2014. február 12. 15:14 MTI
Az egri vár nemzeti emlékhellyé történő minősítését kezdeményezi két országgyűlési képviselő, Nyitrai Zsolt és Habis László, utóbbi politikus Eger polgármestere is. A képviselők szándékukat a vár turisztikai attrakcióinak fejlesztését célzó, csaknem 1,8 milliárd forintos projekt szerdai sajtótájékoztatóján jelentették be.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) elmondta: az erről szóló törvény módosítása már a következő Országgyűlés feladata lesz. Ismertetése szerint jelenleg tizenkét nemzeti emlékhely van az országban, köztük a budai Várnegyed, a Hősök tere vagy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Ha a majdani Országgyűlés megszavazza, a jelenleg történelmi emlékhely státussal bíró egri vár lehet a tizenharmadik nemzeti emlékhely.
Habis László polgármester (Fidesz-KDNP) közölte, hogy az egri várban működik a leglátogatottabb vidéki múzeum. A most indult projekt célja ugyanakkor a látogatottság további növelése. Ennek első, várhatóan ősszel záruló ütemében egyebek mellett megújul és látogathatóvá válik az egykor Kálvária domb, azaz a jelenlegi Szép-bástya, a Törökkert, kiépül a kis Dobó tértől az északi kapuig tartó, majdnem 400 méter hosszú várfalsétány és rekonstruálják a fegyvertár épületét is. A polgármester hozzátette, hogy az Új Széchenyi Terv keretében zajló beruházás keretében mintegy tízezer négyzetméteren megújulnak a közművek is, emellett környezetrendezési munkákat is végeznek.
A várhatóan az év végére záruló második ütemben egyebek mellett az ostrom eseményeit, eszközeit, fegyvereit bemutató Titkos földalatti világ elnevezésű projektelem valósul meg. Emellett a kiállítások színvonalát emelő, a látogatók kényelmét szolgáló fejlesztéseket is végrehajtanak.
Habis László az MTI kérdésére elmondta: a város a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban tovább akarja folytatni a várbeli fejlesztéseket, ez Eger három legfontosabb prioritása között szerepel. Ennek egyik hangsúlyos eleme a kazamata fejlesztése, funkciójának újragondolása lesz, de az elképzelések között van a székesegyház homlokzatának részbeni helyreállítása, az egykori provizori palota rekonstrukciója és a püspöki palota eredeti funkciójához illeszkedő kiállítóhely kialakítása is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap