A rézbányászat áldozata lesz egy ókori buddhista település

Az MMC kínai vállalkozás 2007-ben harminc évre nyert engedélyt a terület használatára, ahol a föld mélyében feltehetőleg 11,5 millió tonna fém nyugszik. Szakértők szerint a térség a világ második legnagyobb rézlelőhelye. A szerződés megkötésének előfeltétele volt a régészeti ásatások finanszírozása, a negyedik században ugyanis buddhista vallási közösség telepedett le itt - már akkor is azért, hogy a rézbányászatból profitáljon.

A régészek az 1960-as években bukkantak a történelmi emlékre, azóta, de különösen az utóbbi öt évben több mint ezer szobrot, házakat és kolostorokat tártak fel. Ötven régész és 550 munkás vesz részt a feltárásokban, akiket az afganisztáni francia régészeti misszió (DAFA) felügyel. A kínai bányászati vállalkozás 23,5 millió eurót (6,6 milliárd forint) fektetett az ásatásokba - mondta Philippe Marquis, A DAFA igazgatója, aki az ókori Selyemút egyik jelentős pontjának nevezte a térséget.

Mesz Ajnakban négy négyzetkilométernyi területen több kisebb falu található. Mindenütt lakóházak, Buddha-szobrok, kolostorok és más épületek kerültek felszínre, amelyek falai jó állapotban maradtak fenn. A munkálatokat 2013 végéig be kell fejezni. Akkor a negyedik századi települést számítógépes animáció segítségével "támasztják fel", miközben maguk az emlékek a bányászat megkezdése után semmivé válnak.

"Sokkal jelentősebb mint Pompeji, kiterjedése még annál is nagyobb" - magyarázta a feltárások jelentőségét Roberta Marziani olasz régész. "Megteszünk mindent, hogy megmentsük a múlt emlékeit, de fejlesztenünk kell az ország gazdaságát is. Nincs más választásunk" - hangoztatta Moszadek Csalili afgán kulturális miniszter-helyettes.

A bányászati projektmenedzser számításai szerint a rézkitermelés évente átlagos 250-275 millió eurós bevételt hoz majd az afgán államnak. Ehhez járul még hozzá több mint 780 millió euró közvetett bevétel, amely a bánya által teremtett 2-3 ezer munkahelyből és az ebből közvetve profitáló 20-25 ezer embertől származik.

Nem várt szerencse egy ilyen lehetőség egy kivérzett ország számára, amely több mint harminc éve háborúk és zavargások színtere, és csak nyersanyagforrásainak kiaknázása segítheti a gazdasági, illetve politikai változás elérésében. Egy amerikai tanulmány a közelmúltban az Afganisztán földjében rejtőző ásványi kincsek értékét 750 milliárd euróra becsülte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán