Geológiai vizsgálatokkal oldották meg a több ezer éves földrajzi rejtélyt
2011. június 9. 11:55
Igaza volt Sztrabónnak, az évezredekkel ezelőtt élt görög földrajztudósnak, mert egy geológusokból és régészekből álló csoport kutatásai szerint Pireusz félszigete valaha tényleg sziget volt.
Korábban
Az i.e. 1. században élt görög utazó, Sztrabón szerint az Athéntól délre, Pireusznál található félsziget valaha sziget volt. A tudós görög állítását sokan vitatták, mert az emberi emlékezet ritkán őrizte meg a földrajzi változások emlékét névadás formájában. Sztrabón kijelentésének kérdését árnyalta az a tény is, hogy az ógörög Pireusz elnevezés etimológiai eredete is szigetre utal. Francia és görög geológusok illetve régészek egy csoportja azonban nemrég megvizsgálta a több ezer éves enigmát, és az eredmények az ókori geográfust igazolták.
A csoport először üledékmintákat vett Pireusz közeléből, melyeket később radiokarbonos vizsgálatnak vetettek alá. Az elvégzett elemzések kimutatták, hogy a térségben 8 ezer évvel ezelőtt egy maihoz hasonló formájú félsziget volt. A földrajzi képződmény 6 ezer évvel ezelőtt elvesztette szárazföldi összeköttetését, és az utolsó jégkorszakot követő tengerszint-emelkedésnek köszönhetően vált szigetté.
Mintegy 4 ezer évvel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, melynek során a Képhiszosz és Korüdallosz folyók hordaléka fokozatosan feltöltötte a a sziget és a szárazföld közötti részt, létrehozva egy sekély lagúnát. Az athéni állam virágkorára már egy mocsaras rész ívelt Athénig. A geológusok vizsgálatai során az is bebizonyosodott, hogy a lagúnát nem a Pireuszi, az athéni kikötét is védő fal építési munkálatai során töltötték fel.
Sztrabón az i.e. 1 században élt görög származású utazó volt. Szinte hiánytalanul fennmaradt műve, a Geógraphika hüpomnémata (Földrajzi feljegyzések) saját utazásainak leírását és más görög és latin szerzőktől átvett földrajzi információkat tartalmaz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap