Újra kiadták Cholnoky Magyarország földrajzát

„Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a mienk volt s föltétlenül megint a mienk lesz a természettörvények kérlelhetetlen következetességével” – írta a veszprémi születésű földrajztudós a Magyarország földrajza című könyvének 1929-es előszavában.

Cholnoky lendületes bevezetője kutatásának egyik ars poeticájául szolgált, amikor a tudós az egyik lábjegyzetben a következőképpen fogalmaz: „Az egész könyvön végig ’hazánk’ elnevezéssel illetem a történelmi Magyarországot. Nem ismerjük el a megcsonkítás jogosultságát és ésszerűségét (…)”

Többek között erre reflektálva hangsúlyozta előadásában Kubassek János a munka szubjektív elemeit, de mint az igazgató emlékeztetett, Cholnoky legfőbb üzenete a következőben áll: értékeinket fel kell ismerni, s azokat meg kell becsülni.

A rendszerváltás óta közel két évtized telt el, s a Magyarországon fellelhető mintegy kilencszáz kiadó közül egy sem vállalkozott arra, hogy újra kiadja a magyar geográfia méltatlanul elfeledett tudósának akár egyetlen művét is – figyelmeztetett Kubassek János. Cholnoky a történeti Magyarország földrajzát, a Kárpát-medence földrajzát vizsgálta meg, azt saját hazájának tekintette, amelyről természeti, történelmi és társadalmi képet rajzolt – tette hozzá.

A mintegy hatezer oldalból álló életművet hátrahagyó tudós 23 fejezetben, ötszáz oldalon foglalta össze a Kárpát-medence földrajzi viszonyainak elemzését, s ebből kilenc határon túli területekkel foglalkozik. Mint az Kubassek János elmondta, Cholnoky ezeket a tájakat nemcsak leírta, hanem be is járta, hozzá rengeteg képet, rajzot és akvarell festményt készített. A legtöbb időt és energiát a „legmagyarabb tájnak”, az Alföld bemutatásának szentelte, s jellemző rá, hogy általában folyamatokat ábrázolt, valamint jól ismerte a falu és a tanya világát.

Munkáját mérnöki precizitás jellemzi, ugyanakkor úgy írt, hogy az mindenkihez eljusson, ezáltal a Magyarország földrajzát olvasókönyvnek is nevezhetjük – vallja Kubassek János. Mint azt az igazgató előadásában hangsúlyozta, Cholnoky – bár néha vitriolos kritikákat is írt – nem volt Románia-ellenes, s a cigánysággal kapcsolatban is sokszor a pozitívumokat emelte ki. Felismerte a két nagyhatalom, a Németország és a Szovjetunió harapófogójába került ország létéből származó veszélyt, de hitt az erős Magyarországban, s miután Teleki Pállal hazatért amerikai körútjáról, az elsők között mutatott rá a nemzeti parkok felállításának szükségességére – emlékeztetett Kubassek János.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben