Szovjet-amerikai megállapodás jön létre a békés célú (kísérleti) föld alatti atomrobbantásokról
2004. szeptember 13. 12:06
Gerald Ford amerikai elnök Washingtonban és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár Moszkvában egyidejűleg írta alá a békés föld alatti atomrobbantásokat korlátozó kétoldalú szerződést. A Fehér Házban és a Kremlben 1976. május 28-án szentesített megállapodás a második amerikai-szovjet `küszöbszerződés` volt: az első 1974-ben született Brezsnyev és Nixon moszkvai csúcstalálkozóján, és a katonai rendeltetésű atomkísérleteket korlátozta ugyancsak a két nukleáris szuperhatalom vonatkozásában. Az 1976-os okmány másfél éves tárgyalássorozat eredményeképpen készült el, jogokat és kötelezettségeket rögzített. Mindkét fél továbbra is végezhetett békés rendeltetésű föld alatti atomrobbantásokat egyrészt a saját joghatósága és ellenőrzése alatt álló területen (kivéve az 1974-es szerződésben atomfegyverkísérletek céljára megjelölt körzeteket), másrészt idegen állam területén, utóbbiak kérésére. A szerződő felek emellett önként vállaltak kötelezettséget arra, hogy nem hajtanak végre 150 kilotonnánál nagyobb hatóerejű egyes békés atomrobbantásokat és másfél megatonnánál nagyobb összhatóerejű csoportos robbantásokat. Megegyeztek abban, hogy ha 150 kilotonnánál erősebb egyes robbantás kerül szóba, ezt a kérdést külön megvizsgálják. Az ellenőrzési pótjegyzőkönyvön még egy évtizedig dolgoztak, s ezután a ratifikálás 1990 őszén mindkét oldalon megtörtént, s az 1974-es és 1976-os `küszöbszerződés` 1990 végén a megerősítési okmányok kicserélésével hatályba léphetett, összehangolt ellenőrzési klauzulával, amely hidrodinamikai, szeizmikus ellenőrzési technikák (országonként 3-3 szeizmikus ellenőrző állomás) és helyszíni ellenőrzés kombinációjára épült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap