2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bebizonyosodott, hogy egykorúak az augsburgi katedrálissal annak freskói

2021. február 22. 12:57 MTI

Több mint ezer évesek az augsburgi Sarlós Boldogasszony-katedrális falfestményei, az Alpoktól északra eső európai térség legrégebbi középkori templomi freskói közé tartoznak - derítették ki német örökségvédelmi szakemberek.

A restaurátorok a katedrális déli kereszthajóján lévő, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló falfestmények alapos vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok a 11. század első évtizedében készültek - adta hírül a The Art Newspaper honlapja.

A freskókat valamikor fehérre meszelték és meg is feledkeztek róluk egészen az 1930-as évekig, amikor újra felfedezték őket.

Ám egészen a tetőszerkezet állagvédő munkálatainak 2009-es megkezdéséig nem tudták bizonyítani a szakemberek, hogy a falfestményeket is a székesegyház több mint ezer évvel ezelőtti építésének idejében készítették.

Dendrokronológiai kormeghatározási módszerrel sikerült megállapítani, hogy a falazat Kr. u. 1000-ben készült. Ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy 1065-ben épült a katedrális.

"A legrégebbi freskók az első réteget alkotják a falazat fölött, és ezért a templom eredeti díszítésének részei" - mondta Birgit Neuhäuser, a bajor örökségvédelmi hivatal szóvivője.

Feltételezhetjük, hogy lévén egy fontos püspöki templom, a freskókat rögtön az építés után festették, Kr. u. 1000 után nem sokkal - tette hozzá.

A falfestmények nagyon hasonlítanak a német-svájci határon elterülő Boden-tó Reichenau szigetén lévő Szent György-templom 10. századi freskóihoz.

Eltekintve a reichenaui templom freskóitól, az augsburgi falfestmények a legjobb állapotban fennmaradt freskók abból a korból a németajkú országokban - mondta Mathias Pfeil, az örökségvédelmi hivatal vezetője.

Az augsburgi székesegyház freskóit restaurátorok óvatosan megtisztították, állagvédő munkálatokban a vakolatot megerősítették. A freskókról részletes fotók készültek.

Bár erősen megkoptak és töredezettek, két jelenetet és egy harmadik részt azonosítani tudtak, ezek között van Keresztelő Szent János lefejezése és eltemetése, amelyek a nyugati falon vannak.

A déli falon lehetett Keresztelő Szent János születése, megkeresztelésének ábrázolása, amelyeket azonban a 14. század közepén megsemmisítették, amikor egy gótikus ablakot helyeztek el ott - vélik a szakemberek, aki azt tervezik, hogy megvizsgálják a tetőt és az északi kereszthajót további freskók után kutatva.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az egyik freskó részlete
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár