Azonnal százak jelentkeztek véradásra Salgótarjánban az 1956. decemberi sortűz után

A városi gyásznapon Fekete Zsolt polgármester (Salgótarján, Szeretem! Egyesület - DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Tarjáni Városlakó Egyesület) azt mondta, bár máig tisztázatlanok a sortűz pontos körülményei és a halottak számáról is eltérőek az adatok, de az bizonyos, hogy a December 8. tér az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó tömeges megtorlások egyik szimbóluma lett.

Kiemelte: a rendszerváltozást követően Salgótarján az első városok egyike volt, amely kegyelettel és méltóképpen emlékezett meg 1956 forradalmárairól és áldozatairól.

Harminc évvel ezelőtt, 1991-ben nyilvánította városi gyásznappá december 8-át a közgyűlés, 1992-ben állítottak emlékművet a sortűz áldozatainak emlékére, három éve pedig a sztélé felavatásával és felszentelésével a December 8. tér bekerült a történelmi emlékhelyek rangos sorába – mondta.

Bár a 65 évvel ezelőtti forradalmat leverték, éppen a lázadás vérbe fojtása mutatta meg, hogy nem azé az igazi erő, aki a tankok tetején érkezik, hanem azé, akinek van bátorsága tiltakozni – tette hozzá Fekete Zsolt.

Szemtanúk visszaemlékezésére hivatkozva elmondta, hogy szinte rögtön a tragédia után százak jelentkeztek véradásra.

Táplálkozzunk abból az összefogásból, amely közvetlenül a sorsfordító tragédia után, az első döbbenetből eszmélő salgótarjániakat jellemezte városunk történelmének legsötétebb napjaiban - hangsúlyozta a polgármester.

A nógrádi megyeszékhelyen 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért az akkori Vásártéren, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) 131-re teszi az áldozatok számát.

Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke arról beszélt, hogy nem sikerült tisztázni az áldozatok számát, de hangsúlyozta, nem 46-an haltak meg.

Elmondta, az acélgyári dolgozókat visszatartották, mire ők a térre értek már rengeteg halott és sebesült feküdt ott, „az utat és járdát emberek tetemei takarták be a rendőrségtől a templomig”.

A Pofosz megyei vezetője azt kérte a még élő hozzátartozóktól és a fiataloktól, hogy ne hagyják elveszni 1956 emlékét.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház emlékező műsora után intézmények, szervezetek, pártok helyezték el koszorúikat, virágaikat az emlékműnél, köztük a Pofosz, a városi Fidesz-KDNP, az ellenzéki összefogás pártjai, a Salgótarján, Szeretem! Egyesület, valamint Ponyi József '56-os elítélt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?