Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak

Az észak-karolinai Duke Egyetem mérnökkutatói egy kísérlet keretében három, első világháborús és az amerikai hadsereg 2002 óta használt szabványának megfelelő, Advanced Combat Helmet (ACH) nevű, ma is használatban lévő sisakot hasonlította össze. Arra voltak kíváncsiak, hogy a 20. század elején vagy most, a 21. század első évtizedeiben védik jobban a katonai sisakok a bakák fejét a közvetlen robbanásoktól.

A nagy háború kiválasztott sisakjai a következők voltak: a német Stahlhelm, a britek, majd az amerikaiak által használt Brodie, valamint a feltalálója, August-Louis Adrian után az „Adrian M15” névre keresztelt francia rohamsisak. A kísérlet során a fejvédőket egy próbababa fejére helyezték, és tompa robbanássorozatnak tették ki. Ezt követően a bábu fejére szerelt érzékelők mért adatait elemezték, amelyek megmutatták, hogy a légnyomás keltette erő mekkora része jut át az adott rohamsisak védelmén.

A nyomás alatt álló, hélium segítségével működtetett, felülről a sisakos bábufej fölé vezetett, cső formájú „bombákat” úgy tervezték meg, hogy akkora légnyomás okozta erőhatások érjék a sisakos fejet, mintha különféle német gránátok robbantak volna fel az 1-5 méteres körzetükben.

Az ACH valamivel jobban teljesített a több mint százéves, német és amerikai társainál, ám mint kiderült, a francia Adrian mindhárom sisaknál masszívabb védelmet nyújtott a teszt során. A vizsgálatok és a szenzorok elemzése szerint azonos nyomásnak kitéve a francia sisaknál kevesebb, mint egy százaléknyi volt egy esetleges agyvérzés kialakulási esélye, míg a többinél öt százalék körüli volt ez az arány. Amennyiben a bábun nem volt sisak, ugyanolyan légnyomásnak kitéve az agyvérzés valószínűsége 50 százalék körül mozgott.

„Az eredmény kifejezetten érdekes, a francia sisakot ugyanis hasonló alapanyagokból gyártották mint az első világháborús német és brit társait, és további különös adat, hogy a falai még vékonyabbak voltak, ugyanis kevesebb acélt tartalmaztak” – magyarázta Joost Op‘t Eynde, a Duke Egyetem mérnöke. „A legnagyobb különbség az volt, hogy a francia sisak tetején van egy címerdomborulat, amelyet egyébként a repeszek eltérítésére terveztek, ám a lökéshullám semlegesítését is elősegítette” – tette hozzá.

Meg kell említeni azonban, hogy az Adrian előnyei szertefoszlottak, hogyha a fej más részeire irányult a légnyomás ereje. Egy egyszerű, a fegyvernemet jelölő címer, valamint a szokásosnál szélesebb karima azonban életeket menthetett, de legalábbis megnövelte az esélyt a túlélésre. „A mai modern anyagokkal, valamint gyártási technológiával, amelyekkel rendelkezünk, képesnek kell lennünk arra, hogy olyan fejfedőket gyártsunk, amelyek jobbak a száz évvel ezelőtti társaiknák” – fejezte be a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Előkerült a legendás Gloucester hadihajó roncsa Anglia partjainál
• Az egész család kincsekre bukkanhat vasárnap a Magyar Nemzeti Múzeum gyermeknapi programjain
• 18. századi tömegsírt találtak Hollandiában
• Ókori szoborfejre bukkant egy földműves Gázában
• A várban talált régészeti leletekből nyílik kiállítás Füleken
• Feltárta az ókori világ csodáit, és úri hóbortból tudománnyá formálta a régészetet Wilhelm Dörpfeld
• Ritka leletekre bukkantak szakemberek egy izraeli ásatáson
• Bár nemzetközi egyezmények védik, a Titanic roncsa idővel teljesen el fog tűnni
• Viking kori hajótemetkezést fedeztek fel a norvégiai Øyesletta közelében