2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Az első világháború katonáit tizedelő baktérium már az ókori Rómában is jelen volt

2020. december 5. 11:49 Múlt-kor

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

A „lövészárokláz” néven ismert betegséget okozó baktérium valószínűleg az ősidőktől fogva kíséri az emberiséget minden olyan helyen, ahol hiányos a higiénia.

A mocsokban terjed

2010 októberében Davide Tanasi, a Dél-Floridai Egyetem régésze Olaszország partjaitól nem messze fogakat húzott. Páciensei szicíliaiak voltak, mintegy 34-en, akik már jó 1500 éve halottak voltak. E keresztény rómaiakat a siracusai Szent Luca-katakombákban helyezték örök nyugalomra – e valóságos földalatti város mérete nagyjából a washingtoni Fehér Ház alapterületének felel meg, és mintegy 8000 „lakója” van.

A holttestek mára már nem éppen hófehér fogai közt rejtőzött egy különleges baktérium: a Bartonella quintana, az úgynevezett „lövészárokláz” nevű betegség okozója, amely vélhetően tetvek közreműködésével került a rómaiak szájába.

E baktérium – melynek neve a visszatérő ötnapos lázas periódusokra utal, amelyeket kivált – valószínűleg közrejátszott némely páciens halálában is. A Tanasi által vizsgált egyének csupán néhány főt tettek ki abból a rengeteg történelmi példából, amelyről a szakember egy új tanulmányban írt, amely a PLOS One című tudományos folyóiratban jelent meg, és amelyben a betegség történetét igyekezett végigkövetni szerte Európában.

A kór köznapi neve az első világháborúból származik, amelynek csataterein meglehetősen gyakori volt az előfordulása. A lövészárkokban a tetvek és a patkányok jól érezték magukat az embertömeg közepette, a katonák körében pedig állandóak voltak a fertőzések. A (jó esetben csak) bokáig álló mocsok sem javított a higiéniamentes környezeten, a fürdés gondolata pedig lázálomnak is beillett.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

A betegség kisebb mértékben visszatért a második világháború harcmezőin is, a szicíliai katakombák halottai azonban mintegy 15 évszázaddal megelőzik mindkettőt. „Az első világháború tökéletes viszonyokat biztosított a lövészárokláz jókora járványához” – mondta el Tanasi.

A régész és csapata 13 különböző helyszínt – civil és katonai temetőket egyaránt – vizsgált át, mintegy 5000 évet felölelve, hogy a lövészárokláz európai előfordulását vizsgálják különböző populációk körében a mai Franciaország, Olaszország, Litvánia, Ukrajna és Oroszország területén. Azt is vizsgálták továbbá, hogy az évezredek során maga a baktérium hogyan változhatott.

A kutatók az előfordulásban nem fedeztek fel különbséget a civil és katonai populációk között, annak ellenére, hogy a köznyelv a háborúval kapcsolja össze a betegséget. Tanasi szerint az, hogy az említett 34 szicíliai lakosnak a fogaiban jelen volt a baktérium, azt mutatja, hogy életkörülményeik meglehetősen nyomorúságosak voltak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
Ausztrál katonák egy lövészárokban a törökországi Gallipolinál, különleges periszkópos puskával, 1915. (kép forrása: Wikimedia Commons)Szerb csapatok tetűmentesítése egy hosszabb frontszolgálat után, 1916. (kép forrása: Wikimedia Commons)A Szent Luca-katakombák Siracusa városa alatt
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár