Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Egyetemi kisokos
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombaton. A XVIII. század végén előbb Budára, majd Pestre helyezett intézményben 1844-ig latin nyelvű bölcsészeti, jogi és orvosi képzés várta a hallgatókat – 1895-ig csak férfiak tanulhattak az egyetemen.
Az 1950 óta az Eötvös Loránd nevét viselő egyetem Trefort-kerti campusának egyik legismertebb épülete a Gólyavár. A Pecz Samu tervezte épület 21x21 méteres óriási előadója az elsős gólyák előadásainak adott otthont. A józsefvárosi Illés utcában található Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjeként számontartott ELTE Füvészkert, ami többszöri költözés után 1847-ben került mai helyére.
A Műegyetem története a XVIII. századig nyúlik vissza. Az Institutum Geometricumként, majd József Ipartanodaként működő iskola 1872-ben a világ első, egyetemi rangú műszaki felsőoktatási intézménye lett.
A Királyi József Műegyetem otthonául 1883 és 1909 között a Steindl Imre tervezte Múzeum körúti épületegyüttes szolgált, a Lágymányosi campus a XX. század első évtizedeiben épült – a „lágymányosi Konstantinápoly” néven elhíresült vigalmi negyed helyén. A 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselő intézményben ma nyolc karon folyik az oktatás közel harminc épületben.
A mai Corvinusnak otthont adó neoreneszánsz Fővámpalota Ybl Miklós tervei alapján épült 1874-ben, ekkor még a vámolandó áru szállítását szolgáló vasúti vágányok szelték át a földszintet.
A II. világháborút követően alakították át a megrongálódott épületet egyetemmé, az 1920-ban alapított Királyi Magyar Tudományegyetem jogutódja, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem az 1950/51-es tanévtől költözött a Fővám téri épületbe. Az intézmény többszöri átszervezés után 2004-ben vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap