Amikor Széchenyi álma, a Lánchíd „be akarta adni a kulcsot”
2020. január 22. 16:55 Múlt-kor
„A hajdani időknek ez a művészi és szépségekben párját nem találó hídja visszavonhatatlanul be akarja adni a kulcsot” – írta a Pesti Hírlap 1913. május végén kissé talán túlozva. Gróf Széchenyi István 1849-ben megvalósult álma ugyanis még viszonylag jó állapotban volt, ám az idő tájt már naponta 14 ezren keltek át rajta, és az egyre erősödő forgalom, valamint a járművek súlyának növekedése elkerülhetetlenné tette a városvezetés által már évek óta halogatott átépítést.
Korábban
A magyarországi Duna-szakasz első állandó, emellett a világ egykor legnagyobb, láncokon függő hídjához kiküldött szakemberek egyébként azt tapasztalták, hogy a több mint hat évtizedes, Angliából szállított láncokon a kifáradás jelei egyáltalán nem mutatkoznak, a növekedő terheknek azonban már nem feleltek meg.
Az öntöttvas kereszttartókon ugyanakkor repedéseket találtak, és a híd fából készült merevítőtartói sem arra voltak kitalálva, hogy ekkora súlyt bírjanak el. Mindez azt eredményezte, hogy a Lánchíd lengései egyre dinamikusabbá váltak.
A munkálatok megkövetelték, hogy 1914 februárjában mintegy másfél évre lezárják a forgalom elől a hidat, amit a korabeli közvélemény hasonló „lelkesedéssel” fogadott, mint manapság. A Lánchídnak csupán a pillérei maradtak változatlanul, a hídfőket megerősítették és kiszélesítették (a budai oldalon kijavították az 1848-as szabadságharc idején egy ágyúgolyó okozta sérülést), a láncszemeket 26 cm-ről 36 cm-re vastagították, és kovácsoltvas helyett karbon-mangán acélból gyártották le a diósgyőri vasműben, a famerevítők helyett pedig vasat szereltek be.
A megújult, ám külsőleg vajmi keveset változó Lánchíd ezt követően kétszer annyi terhelést bírt el, mint Széchenyi idejében, és jóval több ideig bírta volna erővel, mint amennyit a német robbanóanyagok hagytak neki 1944-ben.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.