2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor Széchenyi álma, a Lánchíd „be akarta adni a kulcsot”

2020. január 22. 16:55 Múlt-kor

„A hajdani időknek ez a művészi és szépségekben párját nem találó hídja visszavonhatatlanul be akarja adni a kulcsot” – írta a Pesti Hírlap 1913. május végén kissé talán túlozva. Gróf Széchenyi István 1849-ben megvalósult álma ugyanis még viszonylag jó állapotban volt, ám az idő tájt már naponta 14 ezren keltek át rajta, és az egyre erősödő forgalom, valamint a járművek súlyának növekedése elkerülhetetlenné tette a városvezetés által már évek óta halogatott átépítést.

A magyarországi Duna-szakasz első állandó, emellett a világ egykor legnagyobb, láncokon függő hídjához kiküldött szakemberek egyébként azt tapasztalták, hogy a több mint hat évtizedes, Angliából szállított láncokon a kifáradás jelei egyáltalán nem mutatkoznak, a növekedő terheknek azonban már nem feleltek meg.

Az öntöttvas kereszttartókon ugyanakkor repedéseket találtak, és a híd fából készült merevítőtartói sem arra voltak kitalálva, hogy ekkora súlyt bírjanak el. Mindez azt eredményezte, hogy a Lánchíd lengései egyre dinamikusabbá váltak.

A munkálatok megkövetelték, hogy 1914 februárjában mintegy másfél évre lezárják a forgalom elől a hidat, amit a korabeli közvélemény hasonló „lelkesedéssel” fogadott, mint manapság. A Lánchídnak csupán a pillérei maradtak változatlanul, a hídfőket megerősítették és kiszélesítették (a budai oldalon kijavították az 1848-as szabadságharc idején egy ágyúgolyó okozta sérülést), a láncszemeket 26 cm-ről 36 cm-re vastagították, és kovácsoltvas helyett karbon-mangán acélból gyártották le a diósgyőri vasműben, a famerevítők helyett pedig vasat szereltek be.

A megújult, ám külsőleg vajmi keveset változó Lánchíd ezt követően kétszer annyi terhelést bírt el, mint Széchenyi idejében, és jóval több ideig bírta volna erővel, mint amennyit a német robbanóanyagok hagytak neki 1944-ben.

További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár