A világ legkorábbi magashegyi "településének" maradványait tárták fel Etiópiában
2019. augusztus 12. 11:08 MTI
A világ eddig ismert legkorábbi, több mint 40 ezer éves magashegyi "településének" maradványait tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport az etiópiai Bale-hegységben.
Korábban
A Science című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint kőkorszaki vadászok laktak a csaknem 3500 méteres magasságban - írja a swissinfo.ch.
A radiometrikus kormeghatározásnak alávetett régészeti leletek alapján a kutatók megállapították, hogy a vadászok obszidiánból készítettek maguknak eszközöket, és óriás földikutyával táplálkoztak. Az ásatási munkálatok során faszénmaradványok is a felszínre kerültek.
A szakemberek szerint nem egyértelmű, hogy a kőkorszaki vadászok tartósan a területen éltek-e, de az bizonyos, hogy a magaslati menedéket többször is lakták a 47 ezer és 31 ezer évvel ezelőtti időszakban.
A nagy tengerszint feletti magasság megterheli az emberi szervezetet. A kutatók emiatt sokáig úgy vélték, hogy az emberiség csupán nem olyan régen kezdett el 2500 méter feletti magasságban letelepedni. Az elmúlt évek régészeti felfedezései azonban azt mutatják, hogy a magashegyi területeken való letelepedés az eddig véltnél korábbra nyúlik vissza.
A Berni Egyetem kutatói rekonstruálták a térség évezredekkel ezelőtti környezeti és éghajlati viszonyait a hegység völgyeiben lévő morénákból begyűjtött kőzetminták elemzése és kormeghatározása révén. Ezek a hegyek ma már jégmentesek. A legutóbbi jégkorszak során, nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt azonban még gleccserek húzódtak nem messze a most felfedezett településtől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap