A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

A Szovjetunió végnapjaiban két szondát is elindított a Mars felé

2021. február 19. 12:32 Múlt-kor

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

A napokban újra a tudományos hírek középpontjába került a Mars a NASA Perseverance szondájának sikeres landolásával a vörös bolygón. Kevesen tudnak az űrversenyben alulmaradt Szovjetunió utolsó űrmissziói egyikéről, amelynek keretében a szovjet kutatók a Marsot és holdjait kívánták jobban megismerni.

Fobosz–1
A Fobosz–1 szonda (kép forrása: Wikimedia Commons)

A két szuperhatalom közti versengés nem volt ritka jelenség a hidegháború során – a Szovjetunió és az Egyesült Államok minden területen igyekezett technikai fölényét biztosítani az esetleges háború esetére. E versengés része volt az űrverseny is. Mindkét oldal először műholdat, majd embert akart küldeni az űrbe – mindkettő a Szovjetuniónak sikerült először. Az Egyesült Államok 1969-ben vette át a vezetést a holdra szállással.

Az űrkutatás ugyan felesleges területnek tűnhet az atomháború folyamatos fenyegetése mellett, nem szabad azonban elfelejteni, hogy az e területen történt fejlesztések jelentős része – mint például a rakétatechnológia és a sugárvédelem – alkalmas volt katonai felhasználásra is. Az űrverseny valódi nemzetbiztonsági kérdés is volt.

Az amerikai Apollo-program sikerével az 1970-es években az űrverseny lendülete alábbhagyott. A szovjetek idővel feladták törekvésüket, hogy embert küldjenek a Holdra, de az űrállomások és műholdak fejlesztésével nem hagytak fel. Utolsó nagyszabású vállalkozásuk nem sokkal a kommunizmus bukása előtt, az 1980-as évek végén zajlott.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

1988-ban a Szovjetunió meghirdette a Fobosz-programot: űrszondát szándékozott pályára állítani a Mars, illetve annak holdjai, a Phobos és a Deimos körül. Az első szonda, a Fobosz–1 a Mars körüli pályára volt szánva. Hatalmas konstrukció volt, amelybe három működési fázist építettek. Nehezebb volt, mint bármely korábban az űrbe indított jármű: saját tömege 2600 kilogramm volt, minden kiegészítőjével együtt pedig 6220 kilogrammot nyomott.

A tudomány ekkoriban még viszonylag keveset tudott a Marsról. A Fobosz–1 kapcsán nagy volt a remény, hogy nagy mennyiségű hasznos információt sugároz vissza a Földre. Ez azonban végül nem így történt: egyetlen – teljes mértékben elkerülhető – hiba miatt az egész misszió eredménye kudarc volt.

A Fobosz–1-et irányító számítógépbe bele volt kódolva minden parancs, amelyet a földi irányítás adhatott a szondának. Elő volt írva, hogy a kódot többször ellenőrizni kell, és egy számítógépen is végig kell futtatni, hogy megbizonyosodjanak arról, nem tartalmaz hibát. Tudták, hogy a legkisebb hiba is katasztrófával járhat a küldetés sikere szempontjából, mivel a Földtől távol nincs mód a közvetlen emberi beavatkozásra. A legtöbb esetben a szovjet programozók kötelességtudóan végigelemezték az ilyen programok kódjait, ebben az esetben azonban a küldetés felett türelmetlenség uralkodott.

A műholdat 1988. július 7-én sikeresen fellőtték az űrbe, és útjára indították a Mars felé. Az út során két pályakorrekció volt betervezve, amelyek során további parancsokat küldtek a Földről a szondának. 1988. augusztus 29-én vagy 30-án az egyik technikus hagyott egy hibát a parancskódban – egyetlen hiányzó kötőjelet. A kódot ellenőrizni hivatott számítógép éppen karbantartás alatt állt, így a technikus úgy döntött, használatra készként továbbítja a kódot, amelyet aztán le is adtak a Fobosz–1-nek. A hiba miatt egy nem kívánt funkció aktiválódott – a szonda úgy vette, mintha véget ért volna a küldetése, és ezután nem tartotta a Nap felé kollektorait, ami miatt úti célja előtt lemerült minden áramtartaléka, és a Fobosz–1 leállt.

A Fobosz-program munkatársai közt kitört a pánik. A szovjet rendszer nem az emberi jogok tiszteletben tartásáról volt ismert, és egy költséges eszköz végleges használhatatlanná tétele után igen nagy eséllyel számíthattak retorzióra. A Fobosz–1 küldetéssel párhuzamosan azonban zajlott még a Fobosz–2 szonda küldetése is, amelyet július 12-én indítottak útjára. Az illetékesek rájöttek, hogy ha súlyos megtorlással félelmet gerjesztenek, akkor a Fobosz–2 csapata sem fog jól teljesíteni. Így aztán a teljes nyomozást elnapolták addig, amíg a Fobosz–2 misszió véget nem ért. Végül a földi irányítás vezetőjét menesztették pozíciójából, de további retorzió nem ért senkit.

A Fobosz–2 valamivel sikeresebbnek bizonyult elődjénél: sikeresen elérte úti célját, ezt követően azonban a fedélzeti számítógép meghibásodott, és megszakadt a szonda kapcsolata a földi irányítással. Az űrverseny végül a Szovjetunió felbomlásával röviddel ezután véget is ért, az 1990-es években pedig az orosz és amerikai űrprogramok együttműködtek az emberiség tudásának gyarapítása érdekében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
Legfrissebb
Legolvasottabb
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár