A megszokott életét élte tovább Párizs a horogkeresztes zászlók alatt is
2021. június 14. 14:29 Múlt-kor
Champs Elysées-n masírozó Wehrmacht-katonák a horogkeresztes zászlóval díszített Diadalív árnyékában. A németek 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”. A szabad várossá nyilvánított Párizs soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon. A franciák szégyene Hitler számára élete talán legszebb pillanatait jelentette. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain.
Korábban
A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot. A Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé. A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan megadta magát. Év végéig 1,8 millió francia katona került német hadifogságba.
A Wehrmacht bevonulása előtt a kormány mellett mintegy 2 millió párizsi lakos is elhagyta a fővárost. A német tisztek a leghíresebb szállodákba költöztek be, a katonákat azonban éppen Párizs lényegétől fosztották meg: nem énekelhettek, táncolhattak és dohányozhattak nyilvános helyen, nem úszhattak a Szajnában, nem vehettek pornográf képeket, és jobban jártak, ha a fekete és zsidó nők társaságát elkerülték.
Bár sok francia nyilvánította ki egyértelműen németekkel szembeni ellenérzéseit – nem szóltak hozzájuk, sőt, rájuk sem néztek –, az emberek többsége ugyanúgy élte tovább az életét, mintha a várost nem özönlötték volna el Wehrmacht-katonák. A kávéházak, lokálok továbbra is tömve voltak, a mozikat pedig többen keresték fel, mint korábban bármikor.
A franciák végül 1940. június 22-én, a compiègne-i erdőben kötötték meg a fegyverszüneti egyezményt. Az ország két részre, a német megszállás alatt álló északi és atlanti-óceán menti sávra, valamint a Pétain marsall vezette német bábállamra, Vichy-Franciaországra szakadt szét. Párizs csak 1944. augusztus 25-én szabadult fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- A halál angyalának leleplezése: exkluzív interjú a Mengelét üldöző nyomozóval
- A nácik őrült terve, avagy így éltek volna túszként a zsidók Madagaszkáron
- A német hadseregnek minden erejére szüksége volt a varsói gettófelkelés leveréséhez
- Felkelés a földi pokolban: a varsói zsidóság elkeseredett harca a túlélésért
- A gettósítás kezdetének évfordulóján emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól
- Elhunyt „Schindler listájának" vezetője
- Megrovás volt hazájában a jutalma Budapest svájci embermentőjének
- „Hiszen melyik író nem a Holocaust írója ma?” – A hét embere: Kertész Imre
- Váltságdíj fejében szabadulhatott a megszállt Magyarországról Szondi Lipót, a neves sorsanalitikus
- Puszta létezésével történelmet írt Dolly, az első klónozott emlős tegnap
- Ló- és teveháton, több tízezer kilométeren át kereste az ősmagyarok nyomait Zichy Jenő tegnap
- Szerény ösztöndíjából dzsunkát vett, és behajózta Kína nagy folyóit Cholnoky Jenő tegnap
- A férfiakat lenyűgözte, a szigorúan erkölcsös híveket felháborította a bikini tegnap
- A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa 2022.07.04.
- Az ugandai légierő negyedét is elpusztította a történelem egyik leglátványosabb túszmentő akciója 2022.07.04.
- Higanymérgezés sem állíthatta meg India feltérképezésében a Mount Everest névadóját 2022.07.04.
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban 2022.07.04.
