A kortárs európai városoknál jóval fejlettebb infrastruktúrával bírt Tikal, a maják titokzatos központja
2021. október 31. 17:09 Múlt-kor
Korábban
Égig érő piramisok
Tikal első aranykora 562-ben ért véget, amikor Wak Chan K’awiil király súlyos vereséget szenvedett Caracoltól és szövetségesétől, Calakmul városától. Az uralkodót megkínozták, majd feláldozták az isteneknek. A kereskedelem hanyatlásnak indult, az építkezések leálltak, és a hódítók még a tikaliak számára létfontosságú vallási szertartásokat is betiltották.
A város a 682 és 734 között uralkodó Jasaw Chan K’awiil vezetésével nyerte vissza önállóságát a 7. század végén. A legnagyobb tikali uralkodóként számon tartott Jasaw legyőzte Calakmult és szövetségeseit, beszüntette a hadisarc fizetését, és hatalmas építkezésekbe kezdett.
Síremléke, a 47 méter magas Nagy Jaguár Temploma (I. Templom) Tikal egyik legimpozánsabb épülete. A király arcmását az építmény tetejére vésték, hogy ezzel is közelebb kerülhessen az istenekhez. A Nagy Plaza keleti felén fekvő templompiramissal szemben húzták fel – időrendben először – a 38 méter magas Maszkok Templomát (II. Templom), ahova a király hitvesét temették.
A maják a hatalmas piramisok megépítésénél csakis az emberi munkaerőre hagyatkoztak. A munkások a közeli kőbányából hozott mészkő alapanyagot előbb méretre vágták, majd a kőtömböket a hátukon cipelve vitték fel egy létrán a megfelelő helyre. A piramisokat vörösre festették, de mivel a színezőanyag nem volt vízálló, egy idő után elmosta az eső. A maják a munkafolyamat végén díszítésekkel látták el a tetőt és az építmény oldalfalait.
A legmagasabb, a IV. Templom néven ismert 70 méteres piramis 741 körül, Jasaw fia, Yik’in Chan K’awiil uralkodása alatt épült fel, de egyes vélemények szerint már az uralkodó halála után készült el, mint királyi síremlék. Mivel a monumentális építmény felépítéséhez rengeteg építőanyagra volt szükség, ennek biztosítása érdekében a kutatók feltételezései szerint többek között egy ún. ikerpiramist is leromboltak.
Ezeket az egymással szemben felállított, lapos tetejű, minden oldalukon lépcsővel ellátott épületeket – az ún. hosszú számítás szerint – általában egy katun, vagyis egy 20 éves periódus végének megünneplésekor építtették fel az uralkodók. Tikalban összesen kilenc ikerpiramis-komplexum maradványai találhatók meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.