A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg a Nemzeti Gyászparkban
2022. február 24. 12:05 MTI
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében Budapesten, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkjában szerdán.
Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól (MTI/Mohai Balázs)
Korábban
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára felidézte, hogy 1950 és 1953 között Magyarországon egymillió ember ellen indult büntetőeljárás és 300 ezer embert ítéltek el. A második világháborút követően a kommunisták 800 ezer embert hurcoltak el kényszermunkára, a gulágra és málenkij robotra, az '56-os forradalom után pedig 200 ezren menekültek el az országból – mondta.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára az Országgyűlés beemelte a nemzeti emlékhelyek sorába a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemetőket is.
A budapesti Új köztemető mellett a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető is az 1945 utáni magyar történelem nemzeti nyughelyei, olyan kiemelt temetők, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben, hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti és egyházi személyiségek, egyszerű állampolgárok földi maradványai is nyugszanak – tette hozzá.
Emlékeztetett: a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján arra emlékezik az ország, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték. A politikus nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, és önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált – mondta.
Bank Barbara, a Politikai Elítéltek Közössége elnöke arról szólt, hogy a kommunista diktatúra által létrehozott rabtemetők nemzeti emlékhellyé nyilvánítása tisztelet az áldozatok előtt. Annál is inkább, mert a kommunisták ki akartak törölni mindent a családok és a magyar nemzet emlékezetéből – mondta.
Susa Éva antropológus úgy vélekedett, hogy a kommunista diktatúra bűneinek része az is, hogy áldozatait jeltelen sírokba temette. Ezzel ugyanis megfosztották az áldozatokat a minden embert megillető temetkezés, a hozzátartozókat pedig az emlékezés jogától – közölte.
A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Nemzeti Gyászpark 300-as parcellájában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap