2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

„...a házzal együtt mi is repültünk” – így pusztított a világ leghalálosabb tornádója

2022. május 25. 09:20 Múlt-kor

1989 áprilisában Banglades Manikgandzs körzetét már hat hónapja aszály sújtotta. Április 26-án végre felhők gyülekeztek az égen, de az érkező zivatar a rég várt eső mellett más, katasztrofális következményekkel is járt. Este fél hét körül egy tornádótölcsér ért földet Daulatpur városa mellett, és apokaliptikus mértékű pusztítást vitt véghez.

F5 tornádó
F5-ös erősségű tornádó 2007 nyarán Manitobában (illusztráció) (Wikipedia / Justin Hobson / CC BY-SA 3.0)

A tornádók kialakulásának alapvetően szükséges feltételét a légkör konvektív folyamatai adják, ezért ilyen forgószelek leggyakrabban a szupercelláknak nevezett, forgó feláramlással rendelkező zivatarfelhők környezetében jönnek létre. Ebben a forgó feláramlásban (szakszóval mezociklonban) megfelelő körülmények megléte esetén egy forgó felhőfal alakul ki, amely lefelé kiléphet a felhőből, létrehozva egy tölcsért, az úgynevezett tubát. Amennyiben a tuba eléri a talajt, létrejön a tornádó.

A legtöbb tornádó az Egyesült Államokban és Kanadában, az úgynevezett Tornado Alley (tornádófolyosó) területén alakul ki, de Európában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és az indiai szubkontinensen is előfordulnak. Bangladesben jellemzően a monszunidőszak előtti (március és május közötti) és utáni (október-november) hónapokban alakulnak ki olyan viharok, amelyekből tornádó formálódhat, a legtöbb ezek közül is áprilisra esik. Bár a tornádószezon rövidebb, mint Észak-Amerikában, sokszor súlyosabb következményekkel jár: Banglades nem rendelkezik olyan kifinomult előrejelző és védelmi rendszerekkel, mint az Egyesült Államok, valamint az infrastruktúra általános állapota is rosszabb.

1989. áprilisa egész Bangladesben aszályos volt, a manikgandzsi körzetben a szárazság pedig már fél éve tartott. Hussain Muhammad Ershad elnök a hónap végén felszólította az ország népét, hogy imádkozzanak esőért. Alig néhány nappal később a légköri viszonyok változásnak indultak Banglades fölött: a Bengáli-öböl felől meleg és nedves, míg a Himalája irányából hideg, száraz légtömegek áramlottak be. Az aznapra különösen felerősödő, 240 km/h-s sebességet is elérő felső légköri futóáramlat szélnyírása ebben a helyzetben hatalmas szupercellák kialakulásához vezetett. Az egyik ilyen szupercellából ereszkedett alá Daulatpur közelében 18:30 körül egy tornádótölcsér, ami aztán keleti irányba haladt tovább, hamarosan elérve Saturia városát.

A tornádók erejét ma a bennük mérhető szélsebesség alapján a korrigált Fujita-skálán rangsorolják; ezt az értéket a daulatpur–saturiai forgószél esetében 338–418 km/h közé becsülték, ami a skálán a legmagasabb, EF5-ös fokozatnak („hihetetlen pusztítás”) felel meg. (Valójában a skála a tornádó által okozott károkat osztályozza, de ezek szoros összefüggést mutatnak a szél erejével.) A tornádó összesen mintegy 80 kilométer távolságot tett meg, mielőtt eloszlott volna, és összesen 150 km2-nyi területen pusztított. Több mint húsz falun söpört végig, számtalan fát csavart ki tövestől és rengeteg épületet rombolt le: egy hat négyzetkilométernyi területen belül minden lakóépület elpusztult. A Bangladesh Observer egy cikke szerint „a pusztítás olyan teljes volt, hogy semmilyen építmény nem volt látható, csupán néhány fa puszta törzse”.

A daulatpur–saturiai tornádót ma a történelem leghalálosabb tornádójaként tartjuk számon: bár a pontos számok nem ismertek, becslések szerint 1200–1300 ember vesztette életét, és mintegy 12 ezren szenvedtek sérüléseket. Egy helyi lakos leírta a forgószél érkezésének döbbenetes hirtelenségét: „Fekete felhőket láttam gyülekezni az égen, és pillanatokkal később már a házzal együtt mi is repültünk.” Körülbelül 80 ezer helybéli maradt fedél nélkül, a károk 1,5 millió dollárra rúgtak (mai értéken 3,5 millió dollár). Banglades középső részén a vihar után járványok és éhínség harapózott el, a kormány kénytelen volt nemzetközi segítségért folyamodni a helyzet megoldása érdekében. Ugyanebben az időben Dakkától keletre Narsingdi körzetben is pusztított egy tornádó, öt halálos áldozattal és 500 sebesülttel.

A szakértők akkor és azóta többször is felhívták rá a figyelmet, hogy Banglades földrajzi viszonyai, a korszerűtlen infrastruktúra, valamint a folyamatosan növekvő és mind sűrűbbé váló népesség magukban hordozzák a jövőben bekövetkező hasonló események kockázatát. A 2013-as, 36 emberéletet követelő brahmanbariai tornádó figyelmeztetésük szomorú igazolásául szolgált, de számottevő változás e téren azóta sem következett be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
EF4-es tornádó tölcsére Kansasban, 2012-benA 2013-as brahmanbariai tornádó pusztítása. Ez a forgószél csupán F2-es besorolást kapott. (Wikipedia / Syed Sajidul Islam / CC BY-SA 4.0)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár