A halál kereskedője: Alfred Nobel „véráztatta” öröksége
2020. november 27. 15:11 Múlt-kor
Alfred Nobel neve napjainkban jobbára a hadtörténészek és a robbanóanyag-kémikusok körében csengene ismerősen, ha 125 évvel ezelőtt, 1895. november 27-én nem írta volna meg híres végrendeletét. A fogadtatás nem volt olyan örömittas, mint ahogyan azt a Nobel-díj több mint százéves sikertörténetén végig tekintve gondolnánk: a vagyonos svéd vegyész felajánlása sok vitát, sőt felháborodást gerjesztett.
Korábban
Akinek a halálhírét keltik, annak a neve sokáig élni fog
Alfred Nobel svéd vegyész első robbanóanyag-szabadalmát 1863-ban nyújtotta be. A nitroglicerin felrobbantására szolgáló higany-fulminát robbanógyutacs rövid idő alatt széleskörben elterjedt. A hatalmas vagyonra szert tevő és több mint háromszáz találmányt jegyző Nobel életútját azonban családi tragédiák, magány, betegségek és depresszió kísérte.
Heleneborgi gyárának laboratóriumában – ahogyan az Roberts, Royston M.: Serendipity. Véletlen felfedezések a tudományban című könyvében szerepel – 1864-ben robbanás történt. Alfred 21 éves öccse, Emil Nobel és régi barátja, a gyár mérnöke is az áldozatok között volt. A baleset a fiúk apját annyira megviselte, hogy szélütést kapott és élete végéig mozgásképtelen maradt.
A tragédia Alfredet a nitroglicerin biztonságos gyártási, szállítási és felhasználási módszerének kidolgozására sarkallta. Két évvel később azonban újabb robbanás következett be egy másik telephelyen. A nitroglicerin stabilizálásának útja vezetett el végül a dinamit feltalálásához.
Az alapítvány létrehozásának gondolatát állítólag a halálhírére írt nekrológok elolvasása keltette fel benne. 1888-ban, bátyja halálakor a lapok tévesen őt búcsúztatták, de nem éppen hízelgő szavakkal. A Le Figaro című francia lap nekrológjának például a Meghalt a halál kereskedője címet adta. Ekkor döntött úgy, hogy a vagyonát a béke céljaira ajánlja fel. A végrendelet első változatában még csak az orvostudomány és az élettan területén kiemelkedő eredményt elért tudósokra gondolt, a jutalmazni kívántak végső köre a harmadik változatban vált teljessé.
Nobel 1895. november 27-én jegyezte le végakaratát. A díjat megalapozó irat – ahogyan azt Pető Gábor Pál: Alfred Nobel három végrendelete című tanulmányából megtudhatjuk – teljes titokban, kézírással, ügyvéd bevonása nélkül, sőt még azokat sem tájékoztatva készült, akikre a szűkszavú szerző nem kis feladatot rótt.
A végrendelet előírta, hogy értékesítsék a gazdag gyáros vagyonát és hozzanak létre egy alapítványt, amely a rendelkezésére bocsátott pénzösszeg kamatjaiból évente díjakat oszt ki a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány legkiválóbb tudósai, valamint az irodalom kimagasló alkotói között.
A Nobel-békedíjjal pedig azokat kellett jutalmazni, akik a béke ügyéért a legtöbbet tettek. Az elismeréseket a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet), a Svéd Akadémia, valamint a békedíjat a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda.
Nobel 1896-ban bekövetkezett halála után több mint három évbe telt, mire pénzzé tették ingatlanait, gyárait, vállalatait és részvényeit. Meg kellett egyezni a családdal és el kellett érni, hogy II. Oszkár svéd király aláírja a Nobel Alapítvány „alkotmányát”. Nobelt kritikák érték amiatt, mert nemcsak a svédeket jutalmazta, egyesek hazafiatlansággal is megvádolták. A svéd vegyész és üzletember célja azonban éppen a nemzeti hovatartozástól független tudományos sikerek ösztönzése volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
- Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”
- Igazi fenegyerek volt a középkor egyik utolsó költője, François Villon
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Megszentelt földön végzett riválisával a skót szabadságharcos
- A Moldva sodorta el a mártír Nepomuki Szent Jánost
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap