25 000-en kísérték utolsó útjára a világ leghírhedtebb drogbáróját
2019. december 2. 08:32
Megvan a veszélye annak, ha az ember a világ leghírhedtebb drogbárója. Hiába számít ugyanis valaki a Forbes 1989-es listája alapján a világ hetedik leggazdagabb emberének, és hiába ellenőrzi az USA-ba irányuló kokainforgalom mintegy 80 százalékát, ha egyszer csak lepuffantják egy medellíni háztetőn. Pablo Escobarral pontosan ez történt 1993. december 2-án.
Korábban
Escobar már fiatalon a bűnözői életforma mellett kötelezte el magát. Első jelentősebb bevételeire társaival együtt egy helyi temető sírköveinek a rajtuk található feliratok lekaparása után történő eladásából tett szert.
A fiatal bűnöző idővel egyre komolyabb ügyletekbe keveredett, és többek között egy helyi iparmágnás elrablásának megszervezése után végül rátalált az igazi kincsre: a kokainra.
Miután megölte az ország legismertebb kokain-nagykereskedőjét, egyenes út vezetett a Kolumbia, majd a világ legnagyobb kokainbárója címig.
Nemcsak a kábítószer terjesztését, hanem termesztését is saját hatáskörbe vonta. Hatalma csúcsán az általa vezetett medellíni kartell naponta több tonna kokaint szállított az USA-ba, és több tízmilliárd dolláros vagyonra tett szert.
Híres Hacienda Napoles nevű birtokán saját állatkertet rendezett be, de többek között egy repülőteret is építtetett magának. Gyermekeit azonban óvta attól, hogy az ő pályáját kövessék. Embereit azzal fenyegette meg, hogy megöli őket, ha csak egy marihuánás cigit is elszívnak fia, Juan előtt.
Az 1982-ben parlamenti képviselőnek is megválasztott drogbáró vesszőfutása 1984-ben, a kolumbiai igazságügy-miniszter, Rodrigo Lara megölésével vette kezdetét.
A következő években rendőrök és bírák mellett egy elnökjelöltet is eltett láb alól, és egyre több terrorakciót hoztak a nevével összefüggésbe.
Bár a kolumbiai hatóságoknak 1991-ben sikerült elfogniuk, egy év után megszökött börtönéből, de már nem sokáig élvezhette a „szabad élet” előnyeit.
A végzetes napon túl hosszan beszélt telefonon családtagjaival, így bemérték tartózkodási helyét, majd a közelben tartózkodó különleges rendőri egységek egy rövid tűzpárbaj után kioltották az életét. Temetésén 25 ezren vettek részt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap