Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt
2014. január 28. 21:51 MTI, Múlt-kor
Korábban
Az elit antiszemitizmusa
Ujváry Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa A magyar politikai elit magatartásformái és a zsidóüldözés című előadásában rámutatott: mivel a 18. századig a vallás bizonyult az elsődleges identitásképző elemnek, az Európában uralkodó keresztény kultúra a tőle különböző zsidóságot üldözendő ellenségnek tekintette, kirekesztette és a társadalom peremére szorította. A vallási alapú megkülönböztetést aztán a modern társadalmak megjelenésével kialakuló politikai mozgalom, az antiszemitizmus követte. Ennek Magyarországon, egészen az első világháborúig - eltekintve az 1880-as évek elejétől -, nem volt meghatározó hatása, sőt a 19. század első feléig európai viszonylatban kifejezetten barátságosan fogadták a zsidóságot.
A zsidóság jellemzően a társadalom és a politikai elit által lenézett pozíciókat foglalta el, így az iparban, a kereskedelemben és a szabad értelmiségi pályán - szinte minden olyan területen, amely a 20. századi fejlődés szempontjából döntőnek bizonyult és jelentősen felértékelődött - fejtette ki a történész. Az asszimiláció tekintetében a hazai németség mellett a zsidók próbálták a leginkább elsajátítani a magyar nyelvet és ők igyekeztek a legjobban kulturálisan is azonosulni.
Ebben az 1918-at követő politikai fordulat okozott törést. A két világháború közti magyar antiszemitizmus gyökerei a messzi múltból táplálkoztak, de mindig a Tanácsköztársaságra hivatkozott. Bár - emelte ki Ujváry Gábor - a rezsim vezetői döntő többségükben valóban zsidó származásúak voltak, szinte kivétel nélkül megtagadták vallásukat és ezzel őseiket. Ennek azonban mégis komoly következménye volt, ugyanis a magyar értelmiség döntő többsége emiatt vált antiszemitává a két világháború között.
A politikai és a szellemi elit jeles képviselői nagyjából egyetértettek abban, hogy a zsidósággal szembeni, az állampolgári jogegyenlőséget durván sértő rendelkezések 1938-ban kezdődtek, de hitük szerint - és európai összehasonlításban - ezek 1944-ig mégsem vezettek a relatív biztonságban élő zsidó tömegek deportálásához. A német megszállás ebből a szempontból gyökeres fordulatot eredményezett. Az addigi politikai elit nagy része a vádlottak padjára került, számos képviselőt, kormánytagot letartóztattak.
Mint arra Ujváry Gábor rámutatott, ez ellen a szabadlábon maradt képviselők közül egyedül Hóman Bálint merészelt tiltakozni a német birodalom teljhatalmú megbízottja, Edmund Veesenmayer előtt. Fájdalom, de tény, hogy a korlátozott szuverenitású országban ráadásul egy olyan kormány került hatalomra, amely készségesen végrehajtotta a németek követeléseit, mindenekelőtt a zsidóüldözést és deportálást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap