A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket
Szakály Sándor

Horthy katonái

A XX. századi magyar történelem alakításában meghatározó szerep jutott nagybányai Horthy Miklósnak, a Magyar Királyság 1920. március 1-e és 1944. október 16-a közötti államfőjének, az ország kormányzójának. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka még nem töltötte be az ötvenkettedik életévét – 1868. június 18-án született Kenderesen –, amikor a Nemzetgyűlés hatalmas többséggel az ország ideiglenes államfőjévé választotta.

Ezen tisztség elnyerésében kétségkívül szerepe volt annak a ténynek, hogy Horthy Miklós 1919 júliusától a Nemzeti Hadsereg fővezére, és mint ilyen, az ország egyetlen, tényleges katonai erővel rendelkező személyisége volt. Nem feledhető ugyanakkor az a tény sem, hogy Horthy maga mögött tudhatta az antant hatalmak jóindulatú támogatását. De a magyar politikusok döntő többsége is úgy vélte, hogy a háborús vereséget követően alig egyharmadára csökkent ország – a trianoni békediktátum még nem született meg, de Versailles-ban jelen volt magyar tárgyalódelegáció tagjai tudták már, az ország nem remélhet szinte semmit a majdani békétől – ideiglenes államfőjének nagybányai Horthy Miklós, volt császári és királyi altengernagy tűnik a legmegfelelőbbnek.

Megválasztása sokak számára egy feltételezett ideiglenességet jelentett, hiszen az 1920. évi I. törvénycikk – Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről – kimondta, hogy: „A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.”

Ez a feltételezett ideiglenesség közel huszonöt esztendőt jelentett a XX. századi magyar történelemből.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

A Legfelsőbb Hadúr

Horthy ideiglenes államfővé választása előtt a mindenkori államfő – jelen esetben Horthy Miklós – számára biztosítandó államfői jogok kapcsán a Nemzeti Hadsereg két befolyásos tábornoka, bádoki Soós Károly és berzivicei és kakaslomnici Berzeviczy Béla vezérőrnagyok az államfő számára a legszélesebb jogokat indítványozták törvénybe foglalni. A haderővel kapcsolatban elképzelhetetlennek tartották ugyanis, hogy a majdani államfő ne rendelkezhessék teljes joggal, szinte korlátozás nélkül a haderővel.

Az 1920. évi I. törvénycikk kimondta, hogy az államfő: „Minden rendelkezése és intézkedése, ideértve a fegyveres erőre vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátva. Ez azonban nem érinti a kormányzónak a hadügy körébe tartozó azon alkotmányos jogait, amelyek a nemzeti hadsereg vezérletére, vezényletére és belszervezésére vonatkozólag őt megilletik.”

Ezt a törvénycikket – mivel abban a hadüzenetre és a békekötésre vonatkozóan meghatározó erejű korlátozások voltak – még ugyanazon esztendőben kiegészítették és az 1920. évi I. törvénycikk novellájának tekinthető 1920. évi XVII. törvénycikk kimondta: „Közvetlen fenyegető veszély esetén azonban a kormányzó a magyar összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határain kívül alkalmazását elrendelheti.”

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2012. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár